Budapest, 2010. (33. évfolyam)

10. szám október - Ráday Mihály: Öltöztetik Margitot

Mennyibe kerül, mennyit loptak, ki a vét­kes a késésért, mikor lesz kész? – kérdezik az újságírók a szeptemberi sajtótájékoz­tatón, ahol a műemléki munka a terve­zett téma, az, hogy a tervezők és kivitele­zők hogyan igyekeznek helyreállítani, a számtalanszor átalakított, díszeitől fosz­tott Margit hidat. Eddig a szerkezet helyreállítása folyt, s a közel egy és negyedszázados építmény „felöltöztetése” csak ezután kezdődik. A látvány olyan lesz, mint „új korában”, s mégis korszerű. A korlát szellemesen egy­máshoz illeszthető öntvény-testei mostan­tól öt centi magas tappancsokon állnak majd, hogy a rozsdásodás folyamatának jobban ellenálljanak. Alattuk végig helyre­állítják azt a díszpárkányt, mely már csak a második világháború végnapjaiban fel­robbantott építmény rom-képein látható. Az 1876-ra elkészült főhíd négy, s az 1900-ban átadott szigeti szárny két vám­házát nem építik vissza, most nem fér be a büdzsébe – tudtuk meg –, de a pince-épít­ményük, a tartószerkezetük elkészül, s bár­mikor újraépíthetőek lesznek az (akár ide­genforgalmi boltokként is hasznosíthatók). A Duna felé haladva eddig alig lehe­tett észrevenni, hol ér véget a Margit kör­út, vagy a Szent István körút és hol van már maga a híd? (Híres vicc: miért kell ormány az elefántra? Hát azért, hogy ne kezdődjék olyan hirtelen az a nagy állat!) Meglehetősen általános dolog a világváro­sok gyakorlatában valamiféle kapu kiala-Öltöztetik Margitot Ráday Mihály 26 BUDAPEST 2010 október

Next

/
Thumbnails
Contents