Budapest, 2010. (33. évfolyam)
10. szám október - Ötszáz éves szenzáció
A trónon ülő Madonnát ábrázoló Anjoukori freskó került elő a Belvárosi templom szentélyfalából a nyár folyamán. Ez a templom legrégebbi ismert falképe, valaha főoltárkép lehetett. A feltárást végző restaurátor, Derdák Éva szerint stílusa és tematikája alapján Károly Róbert idejéből, vagyis valószínűleg a 16. század első feléből való. A kép Máriát ábrázolja a gyermek Jézussal, aki egy almát nyújt át anyjának. Művészettörténészek szerint a jelenet teológiai értelmezése: Mária a második Éva, vagyis a kép azt üzeni, hogy amit az első Éva elrontott a bűnnel, azt a második, azaz Szűz Mária helyrehozta. Ez a képtípus és ez a beállítás pedig a 16. században terjedt el. Erre a korszakra utalnak a trónábrázolás perspektivikus hiányosságai is. Ha mindez igaz – mondják a szakértők –, át kell értékelnünk a templom gótikus részének keletkezéséről szóló ismereteinket, hiszen eddig úgy véltük, a gótikus templomrész 15. századi, Zsigmond király korabeli. A festmény a szentélyfalban található 12-12 ülőfülke között éppen középen helyezkedik el, egy álló téglalap alakú falmélyedésben. Mostanáig egy 19. századi takarófal miatt nem lehetett látni, ezt azonban a templom jelenlegi felújítása során elbontották, így bukkant elő. Meglepően jó állapotban: Mária és Jézus azurittal színezett ruhájának máig megmaradt eleven, kék színe. A figurák kontúrjait erős vonalakkal rajzolták meg, hogy messziről is láthatók legyenek. Valamikor még a falból kiemelkedő kőbaldachin is keretezte, később azonban ennek köveit a falsíkig visszafaragták. A szentkép fülkéjének oldalfalán egy püspökábrázolás is előtűnt, ami Derdák Éva és Bodor Imre régész szerint még ré gebbi lehet, mint a Mária kép, s feltehetően Szent Gellért et ábrázolja. Magáról a fülkéről is azt feltételezik, hogy eredetileg mélyebb volt, s úgy sejtik, a Mária-freskó is egy elfalazásra készült, ami alatt talán egy még régebbi kép is rejtőzhet. Budapest legrégebbi temploma még számtalan titkot rejteget. (Cs. L.) ● Ezekhez mindenütt mellékközpontok csatlakoztak. A Várban, az Úri utca 49. alattiban mostanra a Telefónia Múzeum rendezkedett be, működőképes, eredeti berendezésekkel. Ez a központ túlélte az 1945-ös ostromot, működőképes volt, de kapcsolata a külvilággal, a kiégett Krisztina központtal és a várbeli előfizetőkkel fokozatosan megszakadt. A Svábhegyen, a Felhő utcában volt ilyen egység. Itt volt a Lakihegyi nagyadó kisteljesítményű tartaléka, ami 1945-ben, a templomtoronyhoz kifeszített antennán egy ideig sugározta az újra megszólaló rádió műsorát. Óbudán először egy 1928-ban épült házban volt a központ, aztán átkerült a Kiscelli utcában ma is álló postaépületbe. A Krisztina utolsó mellékközpontja, a Zugliget volt a Szépilonánál, a Hűvösvölgyi úton, néhány teleknyire az ismert patikától. A ház ma is megvan. Budapest ostroma alatt a telefonhálózat szinte az az utolsó órákig működött, de végül gyakorlatilag teljesen megsemmisült. 1945. február 14-én, az ostrom végét jelentő első reggelen véletlenül egyszerre kezdték vizsgálni Budán, a Műegyetemnél és szemben, a pesti oldalon a Duna medrébe fektetett folyamkábelt, nagy örömmel konstatálva, hogy működik. Megvolt tehát a kapcsolat Buda és Pest között. A folyamkábel csatlakozószekrénye a Műegyetem Bertalan Lajos utcai sarkán még látható, de az évek során teljesen kibelezték, így ma már csak a kábel vége lifeg a szekrény mellett. A József, a Lipót és a Krisztina központ és néhány mellékközpont az ostrom alatt megsemmisült. Megmaradt a Városháza automata központja, amelyhez már 1945. február 26-án, öt helyen kézi-kapcsolású központok és a fontos közintézmények csatlakoztak. Ezután pedig a Posta és az ipar szoros együttműködésében megindult a telefonhálózat újjáépítése, majd új központok létesültek. Megvalósult a bel- és a külföldi távhívás. Az 1990-es évek végül meghozták a digitális telefonközpontok korszakát, és megszületett a vezetékes hálózat erős ellenlábasa, a mobil. De ez már egy másik történet. ● A fotók forrása: Postamúzeum Ötszáz éves szenzáció 24 BUDAPEST 2010 október fotó: Sebestyén László Kábelt fektetnek a Szondy utcában
