Budapest, 2010. (33. évfolyam)
7. szám július - Zsidi Paula: Lábunk alatt a múlt
ki irányban a Monostori útig, a volt Római Camping területéig követhető, ahol hatalmas platánfák őrzik a föld titkát. A feltárások ezen a helyen a római kori létesítmény egyik fontos elemét, a vízgyűjtő medencét és a víztornyot hozhatják majd felszínre. Az egykori kempingtől északra, a strandfürdő területén a vízvezeték forrásfoglalását őrző emlékekkel találkozhatunk. A nemrég lezajlott fürdőfelújítás újabb római kori kútház maradványát eredményezte, ez ma védőépület alatt látható. A trónörökös eredetileg tervezett útvonalán délnek fordulva, a Raktár utcánál az egykori legiótábor területére érve, a Flórián téri aluljáróból jutunk a tábor nagyfürdőjébe. Rómer idejében a háztömbnyi alapterületű fürdőnek csak egy kis részletét lehetett megtekinteni az ott álló épületek pincéjében. Rudolf a meghűlést elkerülendő kihagyta a nevezetes helyszínt, ahol az első aquincumi feltárást végezték Mária Terézia idejé ben, s a kiásott romokat védőtetővel ellátva létrehozták az első műemléki bemutatót nemcsak a főváros, de feltehetőleg az egész ország területén. Az elmúlt évtizedek feltárásai talán itt hozták a legtöbb eredményt. A 20. század 30-as, majd 70-es és 80-as éveiben, az Árpád-híd szélesítésekor felszínre került a fürdő szinte teljes alaprajza, és ismertté váltak építési periódusai is. Ma bizonyítottnak vehetjük, hogy a 4. században, a késő római erőd építésekor a felhagyott táborfürdőt átépítették, s itt volt Valeria tartomány katonai vezetőjének, a duxnak a palotája. A környék felújítási és közműépítési munkái során mindig előkerül az épület egy-egy újabb részlete. Így a Kórház utcában vagy a Polgár utcában, a volt Dohánygyár (később BRG) udvarán kerültek elő a fürdő épülettömbjét lezáró pilléres falmaradványok. Bár az Árpád-híd óbudai felhajtójával együtt átadott nagyvonalú és színvonalas műemléki helyreállítás mára kissé megkopott, a forgalmas aluljáró alatt Aquincum egyik legimpozánsabb épülete tárul az érdeklődők elé. A monumentális falak egyelőre fedetlenül állják az időjárás viszontagságait, de a talán nem is olyan távoli jövőben elkészül az a védőtető, amire a helyreállításkor nem futotta. A trónörökös látogatásának csúcspontja Rómer leírása alapján a Hajógyári szigeti fürdőromok meglátogatása volt. Ma ezt aligha mondhatjuk el. Abból, amit egykor Rudolf láthatott – nagy falmagasságig épen maradt épületbelsők színes falfestésekkel, azaz a fürdőnek hitt helytartói palota maradványai – ma már semmi sem látható. Pedig nagy feltárási kampányok zajlottak a területen, s szenzációs leletek, figyelemreméltó kutatási eredmények születtek. Az 1941-ben végzett hajógyári építkezések során kiásott épületrészletek falmagassága helyenként a 2-3 métert is elérte. A feltáró Szilágyi János ekkor már tudta, hogy az aquincumi helytartó palotájának maradványait kutatja. A háború után az Óbudai Hajógyár jóvátételként gyártott hajókat a Szovjetuniónak. Hatalmas beruházások kezdődtek, s a szovjet igazgatóság – valószínűleg a hosszútávú fejlesztési tervek előkészítése érdekében – engedélyezte a feltárás folytatását is. Az 1950-ben megkezdődött új ásatások elsősorban belső építészeti elemeket, szobrokat, kőemlékeket hoztak felszínre, de mozdítható emlékek, kisleletek csak igen kis számban kerültek a múzeum gyűjteményébe. (Ez akkor is különös, ha elfogadjuk azt a hipotézist, hogy a palotát 5 BUDAPEST 2010 július A helytartói palota egyik díszes mozaikpadlójának felszedése az 1950-es években A Flórián téri fürdő helyreállított maradványai ma az Árpád-híd felhajtó sávja alatt