Budapest, 2010. (33. évfolyam)
6. szám június - Buza Péter: A város háza meg a büszke iparosok
24 BUDAPEST 2010 június cióban Krátky János főmérnök úr volt. A törvényhatóság – azaz a főváros – delegáltjai között másoké mellett ott találjuk a sokfelől ismert Czigler Győző, Kauser János, Pucher József, Wellisch Alfréd ne vét, s Pesti Ferencét, aki akkor a IV. kerület, azaz a Belváros kerületi elöljárója volt. A művezetőség első embere Hegedüs Ármin, a számvevőségi ellenőr Krisztin kovits Béla. Egy dokumentum ismertetésétől nehéz elvárni az olvasmányosságot, de az ismertetőnek persze mégis meg kell kísérelnie, hogy fenntartsa az érdeklődést, úgyhogy mielőtt az albumot ajándékozó „közreműködött vállalkozók” sorra kerülnének, kalandozzunk valamennyit Heuffel úr irományának tartalmában, felidézve annak egy-két érdekes mozzanatát. A régmúltra vonatkozó történeti információk, amelyeket sorra vesz, ismertek a Budapest históriájában járatosak számára, csak az utolsó három-négy oldal foglalkozik az izgalmasabb kérdésekkel. Sorozatuk 1894-ben kezdődik, amikor is törvény rendelkezik arról, hogy a főváros 11 millió és kétszázezer aranykoronáért megveheti a kincstártól a Károly kaszárnyát. Ennek az adásvételnek a részleteit illetően feltétlenül érdekes adat, hogy a summában benne volt a Citadella és az Újépület telkének szabályozása során keletkező közterületek Budapest tulajdonába történő átengedése is, ugyanakkor viszont a főváros ingyen – pontosabban leltári értéken – kellett átadja az akkor épült új kaszárnyák telkeit a kincstárnak. 1898-ban aztán sok dolog történt, szinte egyszerre. A törvényhatóság hivatalaiban akkor már régóta vizsgálták, hol épüljön meg az új városháza, tekintve, hogy a régi sorsát kérdésessé tette az ezekben az években zajlott, a Belvárost érintő nagy bontási, átépítési hullám. Hogy a régi, még pestinek épült városházáról biztosan költözni kell, az 1898-ban dőlt el, amikorra, a katonai hatóság részben már kiürítette és átadta Budapestnek a Károly kaszárnyát (az első ütem lezárásának hivatalos terminusa:1897. november 3.). 1898 végén ezért döntött úgy a közgyűlés, hogy ide költözteti a Városház térről kiszorult hivatalokat, s az ezt szolgáló első átalakítási munkálatok olyannyira előrehaladtak, hogy a hivatalnokok 1899 őszén be is költözhettek az irodasorokká átalakított traktusokba. Közben, megint csak 1898-ban, a kaszárnya nagy udvarán állott fedett lovardát vásárcsarnokká „Oromzat a Városház-utczai homlokzaton” „Károly-utczai uj homlokzat (régi boltkapuzatokkal)”
