Budapest, 2010. (33. évfolyam)
4. szám április - Jolsvai András: Visszajáró LXXIII. - Orbán György: Kultutca a Rádayból
„járhatatlan” kapcsolatokat. Ilyen a Kálvin tértől a Ráday utcán a Boráros térig terjedő vonal, amelynek folytatása a Dunához, a Középső-Ferencvároshoz, a Soroksári úthoz jelenleg megoldatlan, ahogy a Ráday utcát a Dunával – és a Vásárcsarnokkal, az épülő C.E.T.-tel – összekötő keresztirányú kapcsolatok is. Az Üllői út, illetve másik oldalának fejlesztései felvetik a nyitás és fogadóképesség megteremtésének igényét. Erre kínál lehetőséget a Markusovszky tér megújítása és a Ferenc körúti kereszteződés, mint egy „kerületi kapu” megfogalmazása, akár egyszerű eszközökkel is. A belső határként működő Ferenc körút túloldalán a rehabilitációs „sikerövezet” kínál természetes fejlődési irányt. Nyilvánvaló, hogy a feladatok – nagyobb része – nem kerületi döntési szinten oldható meg. A tömegközlekedés átszervezése, ezzel a Boráros tér tehermentesítése, a hiányzó HÉV-Metró kapcsolat megteremtése tipikusan ilyen. De a Duna-kapcsolat erősítésére, a „belépő” pontok hangsúlyozására, egységes információs rendszer megteremtésére, agora, turisztikai látványosságok létrehozására helyben kell lehetőséget teremteni. Ezeknek a döntéseknek a meghozatala, különösen az általunk szorgalmazott civil társadalmi támogatottság megteremtése-erősítése nyomást gyakorolhat a magasabb döntési szintekre. Helyi városrendezési feladat a Bakátstér hagyományos – városháza – templom – piac – városközponti funkciójának megerősítése, megújítása. Ezt szolgálná egy bolhapiac – vasárnapi festők, gyűjtők, régiség és kapcsolódó egyéb műfajok, virág, használt könyv stb. – létrehozása. Közlekedés, információ, folytatás A „lassú város” célkitűzésének megfelelően elsőbbséget kell biztosítani a gyalogos és a kerékpáros forgalomnak. Ez utóbbihoz kerékpáros – áthaladó – útvonalak, tárolók, kölcsönző kiépítése szükséges. A keresztirányú gyalogosközlekedés biztosítására gyalogos passzázsok alakítandóak ki, az erre alkalmas lakóudvarok megnyitásával. A parkolási gondokra mélygarázsok építése adhat megoldást. A gépkocsi-forgalmat több helyen kellene felszín alá vezetni, ahogy ez a Város szíve programban is szerepel az Erzsébet híd – Astoria szakaszon. A tömegközlekedés átszervezésével, a buszvégállomás kiköltöztetésével a Boráros tér városi térré alakulhat. A HÉV-metró közvetlen kapcsolat megteremtése nyilvánvaló igény. A negyed szélein megszervezett gyors és hatékony tömegközlekedés biztosítja belül a „lassú város” elveinek érvényesülését. Főleg a látogatóturista forgalom okán indokolt a vízi közlekedés fejlesztése a Dunán a szükséges fogadó állomás/ok kiépítésével. A buszos turistaforgalom számára alkalmas fogadótér kijelölése és a szükséges infrastruktúra kiépítése megtérülő városfejlesztési feladat. Az információs rendszer legyen egységes, jelölje ki a Kulturális Negyed határait, szerveződjön egy JEL köré, amely alkalmas az egész terület/program megjelenítésére. Lépje át a belső kerületi határokat, az info-pontok cseréje jó együttműködési lehetőséget kínál a hasonló városi szerveződésekkel. A Duna kiemelt érték és nem eléggé kiaknázott PR-elem is. A technikák és helyszínek gazdag választéka kínálkozik: térképek, „kapuk”, útkereszteződések, az egész burkolat-felület használata, a LED világítási technika, tematikus útvonalak kijelölése. Helyi kiadványok, turisztikai vezetők kellenek magyarul és más nyelveken. Komoly, több nyelvű információs szolgálatra van szükség, a hozzá tartozó internetes eszköztárral. A Kulturális Negyed koncepció értelmét a forgalom növekedése igazolhatja kézzelfoghatóan, amihez a rehabilitáció eddig elért eredményeinek „megmutatása”, a Kultucca kínálatának „optimalizálása”, új „látványelemek” beemelése szükséges, s ehhez újfajta szemléletre van szükség. Jó kezdő lépés lenne az egységes és sokfunkciós információs és utcabútor-rendszer, amely kijelöli a Kulturális Negyed terét. A meglévő közterek, a gyalogos passzázsok a sok ülő felülettel, zölddel, eső és napfény ellen védett zeg-zugokkal, kiállító felületekkel, tükrökkel és trükkökkel növelik a városrész „megtartó erejét”. A turistaforgalom kezelése fogadásuk, tartózkodásuk szervezésén, irányításán át a hazai és nemzetközi marketingmunkáig folyamatos működést igényel. A nagyobb rendezvények fogadásához szabadtéri „aréna” kijelölése kívánatos, ahogy a programok szervezésében is érvényesíteni kell egy-egy korosztály – gyermekek, fiatalok, idősek –, érdeklődési kör, réteg érdekeit. Külön figyelmet érdemelnek a helyben lakók. A sikeres fejlődés zálogát bevonásuk, egyetértésük, együttműködésük jelenti. A vállalkozók mellett a helyben lakók közvetlen érdekeltségének megteremtése – színvonalas szolgáltatásokkal, a közbiztonság biztosításával, munkalehetőséggel – a projekt talán legizgalmasabb feladata. Külön figyelmet érdemel a zajvédelem. A megoldás csökkenti a közterek intenzívebb használata és a lakóterek nyugalmának igénye közti szokásos konfliktusokat. A Kulturális Negyed gazdasági érdekközösséget is jelent, hisz a növekvő forgalom növekvő bevételeket hoz magával. A közös bevételek – például reklámdíjak – közcélú felhasználása új szervezeti formát igényel. A működő és jól szervezett Kulturális Negyed erősíti a befektetői érdeklődést, pozitívan hat az ingatlanpiacra. Az olcsó szállások iránt – is – van kereslet. A lakók/lakástulajdonosok bekapcsolódása egy „bed and breakfast” hálózatba új iparágat teremthet. A módszer keresése és a gyakorlatba való átültetése teszi általánosabb értékű modellkísérletté a Kultucca projektet. A pályázat eredményeként együttműködés alakult ki a résztvevő egyetemekkel, a „Ráday” „gyakorlóterepként” kerül be oktatási programjaikba. Ki és mit ért Kulturális Negyed alatt? A működőképesség megteremtéséhez a helyben lakók, a művészetikulturális műhelyek, a vállalkozások és az önkormányzat érdekeinek, együttműködési hajlandóságának felmérése, artikulálása szükséges. A felmérés alapján készülhet egy akcióterv, amelyben a rövid és a hosszú távú tervek megvalósíthatósági sorrendben szerepelnek: információs rendszer, információs pontok, utcabútorzat, gyalogos passzázsok és így tovább. Fontos elem a városban folyó hasonló szerveződésekkel kapcsolatot építeni, a kooperáció feltételeit kialakítva. Erre szolgál a már létező szerveződésekben való részvétel – Budapest Kulturális Klaszter – illetve új szervezetek – például a Város-Tér Menedzsment Egyesület – létrejöttének támogatása. A Ráday utca fejlesztésében lezárult egy időszak. A jelenlegi állapotból tudatos fejlesztéssel léphet előre és válhat a Kultucca Kulturális Negyeddé. A meghatározó szereplők, műhelyek között érdemi koordinációra, kooperációra van szükség. A korábbi Művészeti Tanács konzultációs, tanácsadó fórumként szolgált, de nem lépett túl ezen, szakmai nyilvánossága és kontrolláló szerepe hiányzik. Mind az önkormányzati, mind a pályázatiszponzori források csökkentek. A csak pályázatra épülő működés bizonytalanná teszi a hosszabb távú tervek megvalósítását. A Kultucca irányítására, az önkormányzati támogatások elosztására szolgáló jelenlegi megoldás sem szakmai, sem szervezési értelemben nem oldja meg a felmerülő problémákat. Az erősödő versenyben fogy a kezdeti időszakban felhalmozott lépéselőny, hiányzik a tartalmi, elemző kritika. 12 BUDAPEST 2010 április
