Budapest, 2009. (32. évfolyam)
2. szám február - Erő Zoltán: Örökségvédelem és városfejlesztés. Összebékülhetnek?
azt az értéket, amivel rendelkezünk? Tudunk-e olyan közforráson alapuló támogatásokat biztosítani, amelyek a tulajdonosok számára vonzóvá vagy legalábbis elfogadható teherré teszik a történeti épületek megôrzését? Az európai országok többségében sikerült ezt a programot és célját rangra emelni. Olyan együttmûködési rendszereket, közös finanszírozási formákat kialakítani és meghonosítani, amelyek megoldják a leg értékesebbnek ítélt emlékek közös fenntartását. Sok helyen – nyilvánvalóan nem mindenhol – sikerült elérni, hogy a történeti épületállomány továbbra is szerepet kapjon a mindennapi gazdasági életben, mert fenntartása, rendszeres felújítása csak így biztosítható. Magyarországon jelenleg a Nemzeti Kulturális Alap az ország összes „nem állami tulajdonú” mûemlékéhez háromszáz millió forint támogatást rendel évente, a Fôvárosi Önkormányzat Mûemléki Alapja pedig harminc milliót az országos mûemléknek nyilvánított budapesti házakra. A fôvárosi helyi védettségû épületek tulajdonosai számára a Települési Értékvédelmi Támogatás további évi száz milliós segítséget tud nyújtani. A Budapesti Városrehabilitációs Keret, amely korábban évi 2-3 milliárd forint támogatást adott a társasházak számára, idén várhatóan 350 millió körüli összeg felett rendelkezhet. Ez mindösszesen nem egészen 800 millió. Aki ismeri néhány fôvárosi – még csak nem is igazán nagy – beruházás „bekerülési” összegét, lemérheti, mire lehet ez elég, s fôleg: mi mindenre nem. A már mûködô nagy mûemléki programok mellett – mint amilyen például a Mátyás templom, az Állatkert vagy a Zeneakadémia helyreállítása – nehezen lehet megtalálni a koncentrált rendbetétel más forrásait. Nehezen indulnak olyan fontos programok is, mint a Belvárosi Plébániatemplom vagy a Várbazár megújítása. És sajnos nem látszik a legértékesebb történeti lakóépületek, társasházak újjászületésének támogatási forrása sem. Az unióra ennek elôteremtésében nem igen számíthatunk... Azt gondolom, hogy a már mûködô támogatási rendszerek részben korábbi eredményeikkel, részben továbbfejlesztésükkel biztosítani tudják, hogy nagyságrendekkel nagyobb közcélú támogatások is hatékonyan eljuthassanak a tulajdonosokhoz, a felújítási munkákat, az épületeket, az értékôrzést szolgálva. Mindezt a gazdasági válság idején, Budapesten, a sötétedô kilátások esztendejében (éveiben?) is tudnunk kell. ● 7 BUDAPEST 2009 február Az egymásra vetített térképek mutatják, hogy Pest belvárosa a városegyesítés idôszakától napjainkig gyökeresen megváltozott. Az Erzsébet-híd építése kapcsán, a város világvárosias kiépülése során eltûnt a középkori városszerkezet. A színes térkép (1872, Halácsy) mutatja a korábbi városszerkezetet, a fekete vonalak a mai állapotot. Tömör feketével jelöltük a „tanúházakat”, azokat az épületeket, amelyek már a városegyesítés elôtt is álltak, és ma is helyükön találjuk ôket (© Erô Zoltán)
