Budapest, 2009. (32. évfolyam)
1. Különszám: A „Városháza Fórum” tervpályázat eredménye - A zsűri összefoglaló értékelése
A pályázat bebizonyította, hogy a Fórum amorf térként történô megfogalmazása sem a téralakítás, sem az épület szempontjából nem eredményes. A Fórumot a pályamûvek általában a beépítési koncepció függvényében formálták meg, ezért viszonylag kevés a térarányai, irányultsága, területi-funkcionális felosztása szempontjából azonos színvonalon átgondolt pályamû. A tervpályázat tanulsága szerint a térformálást illetôen a HÁZ-ból történô kiindulás nem vezetett megfelelô eredményre. A nagy struktúrák nem tudnak beilleszkedni a kialakult városszövetbe, és építészeti formálásuktól függetlenül nem felelnek meg a hely szellemének. (10, 13) A Fórum funkcionális elrendezése szempontjából azok a megoldások voltak sikeresek, melyek a Városház funkciójának meghatározó jelentôséget tulajdonítottak, a földszinti területeket lehetôleg közvagy kulturális funkcióval töltötték meg, illetve melyek a szabad (be nem épített) területek felhasználásának változatos lehetôségét kínálták. A Fórum tér többfunkciós kialakítására a kiírásnak megfelelô szempontok teljesítésére – bár más-más térrendszerhez igazodóan – több jó javaslat készült. Ezek a díszudvarok terveihez hasonlóan vázlatosak maradtak, de továbbtervezésnél jól használhatók. A víz alkalmazására több pályázat használható ötlettel állt elô. A kiírásban szereplô igényként megfogalmazott háromszintes növényállomány tervezése azonban rendre elmaradt. A kiírásban rögzített funkcionális igények kielégítésének vizsgálata során a Bíráló Bizottság megállapította, hogy a pályamûvek túlnyomó többsége figyelmen kívül hagyta a hivatal, illetve az önkormányzati tisztségviselôk és képviselôk elhelyezésével kapcsolatban a kiírásban megfogalmazott elvárásokat. Az irodák kialakítása során a pályamûvek jellemzôen nem tettek eleget a kiírói elvárásoknak (irodákba tervezett dolgozói létszám, fô/m2 mutató). Az együtt-dolgozó, illetve összetartozó egységek mûködôképességének biztosítását több pályamû nem oldotta meg. Az új bejárat, az Ügyfélszolgálati Iroda, a kiállítótér és a konferenciaközpont elhelyezésével kapcsolatosan többféle megoldás született, amelyek között több elhibázott elképzelés szerepel. A Városháza nyitottsága mellett szükséges védelmi-beléptetô rendszer kimunkálását a pályázók – kisszámú kivétellel – a kiírásban foglaltak ellenére nem készítették el. A nyitott Városháza jelleget a funkciók térbeli elrendezése szempontjából azok a pályamûvek biztosították, amelyek: - megoldották a Fórum és a környezô közterületi rendszer többirányú kapcsolatát,- Fórum-tere az ott-tartózkodás lehetôségét jó térarányaival, védettséggel, a hely szellemének létrehozásával biztosítja, - sikeresen kapcsolták a Fórumhoz a Városháza információs egységét és ügyfélszolgálatát, valamint a kulturális és vendéglátási funkciók jelentôs részét,- a Városháza régi udvarainak átjárhatóságát funkcionálisan és térbeli kialakításával, valamint berendezésével is biztosították. Fenti szempontrendszernek nem feleltek meg a 10., 11., 12., 18., 21. sz. pályamûvek, csak részben feleltek meg az 1., 3., 13., 15., 17., 19. számú pályamûvek és jól megfelelt a 22. számú pályamû. A létrehozott építészeti minôség szempontjából a karakteres építészeti megjelenítés alapvetô elvárás volt. A Bíráló Bizottság azokat a pályamûveket részesítette elônyben, melyek önmagukon belül következetes szerkesztésmóddal konzekvens építészeti egységet tudtak létrehozni úgy, hogy az új beépítés építészeti kialakítása egyben a meglévô mûemléki környezethez történô illeszkedést is érzékenyen kezelte. Azok a pályamûvek vezettek eredményre, melyek az új érték teremtésének igényével tettek kísérletet a környezet történeti értékeinek integrálására. (pl. 3., 22. sz. pályamû) Nem voltak sikeresek azok a pályamûvek, melyek az új beépítéssel nem tudtak határozott állásfoglalást kialakítani, (pl. 10., 15., 18. sz. pályamû) illetve amelyek erôszakos, öntörvényû formálással nem reagáltak érzékenyen a meglévô környezetre (pl. 11., 17. sz. pályamû). A létrehozott építészeti minôség szempontjából fontos szerepet játszott az anyaghasználat, mely egyes pályamûveknél tovább fokozta (pl. 3. sz. pályamû), míg más pályázatoknál kisebb-nagyobb mértékben lerontotta a pályamû építészeti kvalitásait (pl.: 1., 17., 22. sz. pályázatok). A mûemléki és régészeti szempontok érvényre juttatása szempontjából megállapítható, hogy a pályázatok összességükben figyeltek a legfontosabb történeti elemekre; a Martinelli-féle csonkán maradt koncepcióra, a pesti városfal maradványaira, sôt, néhányan a Merlin Színház megôrzésére is tettek javaslatot. Az ezen a helyen igen fontos történeti-városi örökségi értékekre már talán kevésbé jutott figyelem. Azok a terv-javaslatok jelentenek örökségvédelmi szempontból is elôremutató megoldást, amelyek, mintegy arany középutat keresve, elrugaszkodnak a Martinelliféle koncepció a „betû szerinti” folytatásától, de megmaradnak annak, és a tágabb (a Károly körút túlsó oldalát is figyelembe vevô) szellemi közegében. A Deák-tér felôli hozzáadott tér-alakítás ebbôl a szempontból új értéket teremt, mint ahogyan az az építészeti megfogalmazás is, amelynél egyszerre jelentkezik az ehhez a helyszínhez illô méretek, arányok, tagoltság és egyfajta kreatív, értékhozzáadó magatartás. A tervpályázat bebizonyította, hogy a különféle divatos, és ezért nem biztos, hogy tartósnak bizonyuló, néha bombasztikus hatásra törekvô megoldások éppúgy kerülendôk, mint a fórumot plázává degradáló megközelítés. Anyaghasználatban, részletezettségen a nem túlformált, a hely léptékéhez és „helyi-értékéhez” méltó minôség olyan alapkövetelmények, amelyek teljesítése ez esetben örökségvédelmi szempontból is elengedhetetlen. (pl. 12., 17. sz. pályamû) A kivitelezés (bontás, alapozás, szerkezet építés, ideiglenes és végleges átköltöztetések, stb.) idôbeli megvalósíthatóságára vonatkozó program kiírást a pályázók többsége nem vette figyelembe, ezért a Bíráló Bizottság az ajánlásai között erre külön kitér. A tervezett és a 2007. évi árszintre átszámított – a tervezés, bonyolítás, valamint a tartalék beszámításával kialakított – költségkövetelményt a pályázatok többsége jelentôsen meghaladta. Kisebb mértékben, de ugyanez állapítható meg a fajlagos építési költségekre is. Az energia-takarékos üzemeltetés költségvonzatainak tervezése szempontjából megállapítható, hogy a tervében szereplô becslések több pályamûnél minden alapot nélkülöznek, ugyanakkor kifejezetten energiatudatosan tervezett a 18-as és a 21-es pályamû. ● Bíráló Bizottság 15 BUDAPEST 2009 – különszám
