Budapest, 2009. (32. évfolyam)
11. szám november - Kertváros, bolygóváros
32 BUDAPEST 2009 november módon kezeljék az épületeket. Ha szükséges, és a feltételek biztosíthatók, akkor bővítsék – persze a tervek színvonalára rálátásunk van a kerületi Tervtanács működtetésével. Ugyanakkor azzal is segíteni kívánjuk az értékek megőrzését, hogy a felújításokhoz, átépítésekhez vissza nem térítendő támogatást nyújt az önkormányzat pályázat útján. A kerület szabályozási viszonyai aránylag rendezettek, 2000 óta érvényben van a KVSZ, a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat. Egyre szigorúbb, mert csak így lehet megőrizni a kerület kertvárosi jellegét. Ez például azt jelenti, hogy a lakóövezetekben korábban maximum négy lakás építését írtuk elő bizonyos telekméretre. De azután ezt módosítani kellett négy rendeltetési egységre, mégpedig háromszáz telek-négyzetméterenként egy egységgel számolva. Ugyanis négy lakás mellett két műteremre kértek például engedélyt, de persze menet közben azokból is lakás lett. Intézményi övezetben továbbra sem építhető lakás. Általában sikerül megőrizni a kerület lazább beépítését, elkerülni a belsőbb kerületek némelyikében tapasztalható robbanást. Van néhány lakótelep is a kerületben, melyek között nincsenek nagypanelos technológiával épült monstrumok, nekünk ezt a menetet sikerült megúszni... Kiemelt területe Mátyásföldnek a volt szovjet katonai körzet, visszakapott nevén: Erzsébet liget. Még a két világháború közötti években egy egyesület kezdte el itt a beépítést, 1933–1950 között önálló telepként működött. 1950–1956 között a magyar honvédség kapta meg, és értékes szocreál bővítéseket hoztak létre – ebből lett azután a kilencvenes években a színvonalas külkereskedelmi főiskola. (A szovjetek csak 1956 után kerültek ide, és miután ez volt a déli hadseregcsoport főparancsnoksága, szerencsére nem olyan színvonalon kezelték, mint az sok más laktanyájukra jellemző volt. Azt persze el kell mondani, hogy a privatizáció során a Kincstár sok esetben nem egyeztetett az önkormányzattal, és ebből még most is adódnak kisebb-nagyobb konfliktusok.) Sikeres kerületi fejlesztés a területen az új uszoda: meghívásos pályázatot követően Koczor György tervei alap ján épült a közelmúltban. Megvalósítás alatt lévő terv az Ikarus sportpálya területén egy sportöltöző és futófolyosó együttese. Makrai Sándor tervei alapján jövő évre készül el az Ikarus sportegyesület eredményesen szereplő atlétái számára. Nemrégen született egy második uszoda is, Rákosszentmihályon, építész tervezője ifjabb Benczúr László volt. Jól szol gálják a hetvenezer fölötti lélekszámú népességet ezek a létesítmények. Amire még feltétlenül szükség lenne, de egyelőre csak álmodozni lehet róla: pár ezres befogadóképességű sportcsarnok, ami természetesen több célra igénybevehető, elsősorban kulturális rendezvényekre, gyűlésekre, koncertekre és ünnepségekre. Most zajlik egy pályázat a kerületi központok kialakítására, amihez szükség volt az IVS terv kidolgozására, sőt egy városfejlesztési társaságot is létre kell hozni, aminek nálunk sok értelme nincs, de enélkül nem nyerhető el a támogatás. Ott van ugyanis nagy szerepe egy ilyen cégnek, ahol rendelkeznek mobilis ingatlanvagyonnal, nálunk ez nem jellemző. Konkrétan a sashalmi piac továbbfejlesztéséről van szó, legfőképpen a Sashalmi sétány már korábban elkészült szakaszának folytatásáról, gyalogos-biciklis út és egy kis közösségi tér kialakításáról. A kerület nem adott ki külön parkolási rendeletet, ami azt jelenti, a vonatkozó törvény azt írja elő, hogy telken belül kell megoldani ezt a funkciót. Ha elegendő a terület, akkor felszínen, ha nem, akkor térszint alatt. Az úgynevezett Ostoros Bóbitás lakótelepnél meg is épültek ugyan a kívánt számú parkolóhelyek, azonban azokat nem értékesítették a lakásokkal együtt. Ezért számos új tulajdonos az utcára szorul. Furcsa helyzet, egyelőre nem tudunk megoldást találni. Uszoda épült Mátyásföldön
