Budapest, 2009. (32. évfolyam)
1. szám január - Ráday Mihály: Látlelet és történelem
birtokában busás haszonnal továbbadja tulajdona romjait, vagyis annak „zöldmezôs” beruházásra elôkészített telkét. A Zeina Hotel Kft. az új tulajdonos, amely Beverly Hills Kft-t s vele a házegyüttest megvette Farkas úrtól. Új terveket készíttettek, s 2008 végén megkezdték az alapozást. Nyitható-csukható. Szenzáció! Edvi Illés Aladár 1896-ban megjelent Bu dapest Mûszaki Útmutatója beszámol a leghíresebb fôvárosi fürdôk mellett Fre und Vilmos építész új Körúti Fürdôjérôl is, mely akkor nyitotta meg kapuit az Erzsébet körúton, s amely a Grand Hotel Royal szomszédságában több mint száz év múltán – hosszú álomból ébredvén – újjáépült nemrég. Itt olvashatunk arról is, hogy a 19. század harmincas éveiben már megvolt Rumbach doktor fürdôje a Városliget közelében, és Gumperl (má sutt: Gamperl ) András selyemkereskedôé a Nyár utcában. Ezek az „ásványfürdôk” vastartalmú vizükrôl voltak nevezetesek. A Gumperl-féle intézetnek négy szobája volt mindössze. A szálloda vendégeinek zöme vidéki kereskedôkbôl, ügynökökbôl, Pestre felruccanó kistisztviselôkbôl állt. Alagsorában szerény vendéglô üzemelt. A mûködtetés problémáira utaló írásos töredékek arra engednek következtetni, hogy a folyamatosan bôvülô és egyre több pénzt fialó vállalkozás leglátványosabb elemének számító központi fürdôépület már az üzleti csúcs korszakán túl született meg. Valaha a pesti bérházak közepes anyagi körülmények között vagy annál is szerényebben élô polgársága ide rándult át tisztálkodni és közösségi életet élni fürdôszoba nélküli lakásaiból. 1897-ben az új tulajdonos, a Ringer -család korszerûsítette és a Klauzál utca felé bôvítette kád- és gôzfürdôvel, majd az 1908-ra elkészült, Dohány utca 44. alatti új épületben nagy uszodával, ahol versenyeket is rendeztek. Ágoston Emil építész remek be szabott, keleties hangulatú de az általa oly sokra becsült angolszász kortárs építészettel is sok rokonságot mutató épületet tervezett. 1500 kabinról és saját „divatosztályról” tudhatunk, meg arról, hogy a fürdô látogatói többek között a New York kávéházból érkezô, hajnalonként itt ejtôzô írók, mûvészek voltak. A tartóoszlopok az uszoda vizében álltak. Így a közel negyven méter hosszú medencében csak négy versenypályát tudtak kijelölni, az oszlopok közötti vízfelület az oktatást szolgálta. „A mennyezeten elhe lyezett motorhajtotta csigákra vannak az úszást-tanulók erôsítve, az addig hagyományos, patriarchális rúd helyett, aminek következtében 14 ember tanulhat egyszerre úszni” – írja az intézmény kortárs méltatója. A víz mélysége 1,10 és három méter közötti, a sötétkék majolikával burkolt medence mélyén négy vékony párhuzamos világoskék csempecsík jelölte ki az úszók pályáját. A vizet folyamatosan cserélték, s éjszakára teljesen leengedték, biztosítva így a megfelelô higiéniai körülményeket. Az íves, üvegezett tetô az idôjárási viszonyoknak megfelelôen villanymotor-meghajtással nyitható, csukható, ami Magyarországon akkor szenzáció-számba ment. Volt lift, páternoszter, s a tetôrôl a város háztengerére széles panorámát kínáló napozóterasz (akárcsak a Körúti Fürdôben hajdanán). A Ringer-testvérek beruházásának nagy sikere volt Budapesten, s a sikerbôl Ágoston Emilnek, s építésvezetôjének, Bánfy Sándornak is jutott. 1920-tól átalakul az uszoda filmszínházzá, Kamara-mozgó néven. Ebben a medence lejtésével éppen ellenkezô irányban megemelt terû térben mûködött késôbb a Honvéd színház, s a Fôvárosi Nagy Varieté a Rákosi-korszakban. Az eredeti, a Dohány utca felé lejtô uszodaszint, vagyis a medence kék csempékkel burkolt felületei a ’80-as években még megvoltak a nézôtér alatt. Blaha Lujza Színház volt a neve éppen, amikor bemutatták benne a kor legendássá vált operettjét, a Bástyasétány 77-et. 1963-ban, mint Tarka Színpad zárt be, a tulajdonos HungarHotels utolsó „bérlôje” a 4 BUDAPEST 2009 január ... és a felújítást tervezô építész számítógépén Az elôcsarnok látványa 1983-ban...
