Budapest, 2009. (32. évfolyam)
10. szám október - Csordás Lajos: Kazinczyval kalandozunk 1828 és 2009 Pestjén
eseményrôl Kazinczy valószínûleg csak késôbb értesül. A Horváth-ház ma is megvan, bár 1851-ben átépítették, tömegében mégis úgy, ahogy ô látta. Az utókor azonban már nem Kultsár, hanem Landerer és Heckenast miatt beszél róla, errôl szól az emléktábla is a ház sarkán. Pláza a Brudern-házban Kövessük az öreg költôt, ahogy tovább hajtat a város belseje felé a Hatvani utcán, „balra hagyván most a franciskánusokat és azokkal áltellenben a Kúriát” – vagyis a fe rencesek templomát, meg a Ferenciek terén vele szemben álló régi „legfelsôbb bíróságot”, a Kúriát, mely akkor még itt mûködik, csak 1897 után épül helyére a Király Bazár ma is álló bérpalotája. Kazinczy és kocsisa jobb felôl aztán elhagyják a Jankovich-házat (a Petôfi Sándor utca 1. helyén állt a sarkon), melyben terv szerint szállnia kellett volna, s befordulnak az Urak utcájára (ma Petôfi), majd megállnak egy másik nagy történetû épület elôtt, Brudern József házánál. Mai térkép szerint a Párizsi udvarnál. „Behajtván az Urak utcájába, (a kocsis) kényszeríte, szálljak ki, s járjam végig a Párizsi utcát, mely a Brúdern-házon keresztül az Urak utcájából a Kígyó utcába viszen. (...) A telken két fal egyenes lineában, s egyenlô távolságban fut végig, egy emeletre. Alól egymást érik a kézmíves boltok, tele gyönyörû növésû, arcú, öltözetû lyánykákkal, kik ott asszonyi ékességgel dolgoznak; felül az ottlakók úrlakai. S a két sort az ablakok felett kômíves ívek csatolják össze, s ív és ív között üvegtáblák töltik be a hézagot, hogy a két kapu közt a legnagyobb záporban is szárazon lehessen sétálni. Az üvegtáblákat a jégesô ellen drótból font rostély védi.” Ezt a házat se láthatta még korábban, mert bizony ez is 1815 után épült: 1817-ben, a párizsi üzletházak mintájára. Ahogy mi manapság átvesszük a Nyugattól a plázákat, úgy másolta a mintákat már a 19. századi Pest is. A ház emeletén lakott egyébként maga az építtetô, Brudern báró, aki mûvelt és vagyonos fôúr hírében állt. Nagy társaság járt hozzá, szerette a régiségeket, s nagy érdeme, hogy támogatta a tájképfestô Markó Károly indulását. Sajnos késôbb tönkrement, házát is el kellett adnia: a Teleki család vette meg tôle, s az övék is maradt 1906-ig, a régi „Párisi ház” (így is nevezték) lebontásáig. Ennek helyén épült fel a tízes években az általunk is jól ismert Párisi udvar. És továbbkocsizunk Kazinczyval. „Az Urak utcájában több nagy stílû házak költek, s a régiek meg vannak újítva. Ilyen a három emeletû Horváth Nepomuké” – folytatja. A ház beazonosításához elô kell venni az 1829-es Adressbuchot, s valóban benne találjuk Horváth Nepomuk házát 431. szám alatt a Herrengassén, amely a mai Petôfi Sándor utca 6.-nak felel meg. A mai Katona József Színház helye. Aztán a Szerviták kolostorához és kertjéhez ér a mester és azon bosszankodik, meny nyire elrontja a szerviták odafészkelése a fenséges Invalidus-ház képét, s megjósolja, hogy e szerzet innen el fog söpörtetni. Ez a jóslata nem vált valóra. Bár az igaz, hogy a kolostor és a kert tényleg eltûnt, a szervita templom ma is áll. De legkevésbé ez zavarja ma az Invalidus-ház látványát, melynek homlokzatát szinte olyannak látta, mint mi, ma: „közepében a templom kisded tor nyával, de kolosszálisan két oszlopával. Atlász görbed a csillagos ég terhe alatt. Az épület ki van fejérítve, mintha most készült volna el.” Tudjuk jól, a valaha rokkant katonáknak épült Invalidus-palota ma a budapesti városháza, s éppen nem kifehérítve van, hanem kipirosítva. A többi stimmel. Azonban, hogy érti a mester azt: közepében a templom? Nos, valaha tényleg volt ott egy templom nagyságú kápolna. A három nagy kapu közül a középsô, Atlasz-szobros oda nyílt. De már II. József megszüntette, szintekre osz tatta s kórházzá alakíttatta. Tehát 1828-ban már rég kórház volt ez a belsô templom, a hatalmas épület pedig a gránátosok kaszárnyája. Viszont: ennek a hajdani kápolnának a maradványa a mai fôpolgármesteri hivatal díszterme, „kisded tornya” pedig még szin tén megvan a városháza tetején. S a középsô kapu is. Igaz, állandóan zárva. A város legszebb utcája! Kazinczy kocsija most a Váci utcába fordul, „melynek vége 1782-ben vége vala a városnak is; a Nagy Híd utca annak kerítése falain épült” – vagyis a hajdani várfal mentén. A kocsis a Színház térre viszi (a mai Vörösmarty térre) s meg akar állni vele a „theátrum pompás tornáca alatt”, de mivel a mester ezt már jól ismeri, továbbhajtat. A teátrum, melyrôl szó van, az 1812-ben felépült Pesti Német Színház, amely aztán 1847-ben leég, s 1849-ben végül Hentzi löveti szét a budai várból. Azóta több ház is állt már a telkén: a Haas-palota, majd az „elizélt palotának” csúfolt ORI-irodaház, 2007-re pedig a mai Budapest egyik legmodernebb iroda-, üzlet- és luxus lakóháza épült fel itt, a Vörösmarty No 1. Menjünk azonban az utazóval a Doroty tya utcába! „Pestnek ez a legszebb utcája, úgymond s a franciák is úgy vallják, hogy Párizsba is beillene. Az utca tágas, s a házak egymagasságúak, igen szép stílusban. Nevét a nádornak würtenbergi hercegasszony hitvesétôl vette...” Mindjárt a tér felôli sarkán ott az 1814-ben nyílt Magyar Király szálló (épülete elpusztult, 1937-ig állt), s aztán beljebb „balra a Wurm udvar, jobbra a Vogel háza áll.” A Wurm-ház ma is megvan, s a nevét sem felejtette el a város. Budapest egyik legdrágább luxusbérházává alakították nemrég, de a 19. század elsô felében oly híres kávéházát nem nyitották újra. Annál kevésbé ismert ma már a Vogel-ház, amely a Dorottya utca 5-ben állt, telkén ma a Pénzügyminisztérium található. Egy bútorgyáros, Vogel Sebestyén építtette, akinek üzeme is ott mûködött 1826-tól. S míg fel nem épült a Lloyd palota, itt 11 BUDAPEST 2009 október A Horváth-ház ma is megvan, bár átépítették
