Budapest, 2009. (32. évfolyam)

10. szám október - Vargha Mihály, Zsuppán András: Ami a Tabánból megmaradt: Rác fürdő

díszes ívekkel kapcsolódtak egymáshoz. Négy évvel késôbb szintén Ybl tervezte az úgynevezett langyos medence épületét. Az ugyancsak nyolcszög alaprajzú, felülvilágítós kupolacsarnok stílusa már Ybl „érettebb”, hatvanas évek végi épületeinek jegyeit mu­tatja. Az Ybl-féle szárnyak egy része ráépült a korábbi barokk hozzátoldásokra. Az utolsó jelentôs átalakítások 1890-ben történtek Hu ­bert és Móry tervei szerint – ezt az architek ­túrát ôrizte a fürdô egészen 1944-ig. Az összetett, szervesen nôtt épületegyüt­test a második világháború alaposan megté­pázta. A langyos medence, átépítve ugyan, de megmaradt. A rákövetkezô évtizedek­ben a helyreállítható romos terek egy ré­szét is lebontották, a homlokzatokat hitel­telen módon átalakították, sôt fölmerültek nagyszabású bôvítési tervek is (id. Janáky István: Tabáni fürdôszálló terve – 1958). A mûemléki felújítás viszont – a fürdô történeti és mûvészettörténeti jelentôségéhez méltat­lanul – egyre csak halasztódott. Így most Dé ­vényi Tamásnak és építész munkatársainak 60 év mulasztását kellett bepótolnia, és az elkövetett hibákat – legalább részlegesen – jó­vátennie. A gondos mûemléki rekonstrukció elsô lépése a falak teljes lecsupaszítása volt. A falkutatás során értékes barokk részletek kerültek elô, például a tabáni park felé nyíló kôkeretes kapu, amelyet a fürdô egyik bejá­rataként újra használatba vesznek. A külsô homlokzatok és a tetô eredeti, romantikus architektúráját visszaállítják. A most levert 8 BUDAPEST 2009 október A megújult homlokzatra visszakerültek a régi feliratok A két kupola. Háttérben az új szállodaszárny

Next

/
Thumbnails
Contents