Budapest, 2009. (32. évfolyam)
8. szám augusztus - Haba Péter: Klasszicizmus és romantika: A Terc kiadó két kiadványáról
Négy évvel ezelôtt máig ható és minden bizonynyal még hosszú ideig emlékezetes konferenciát rendezett a Magyar Építészeti Múzeum és a Fóti Római Katolikus Plébánia az Ybl Miklós ter vei szerint épült fóti templom felszentelésének 150. évfordulójára. A szervezôk ezt az alkalmat kihagyhatatlan lehetôségnek látták arra, hogy – mivel az épületet a magyarországi romantikus építészet csúcsmûveként tartja számon a mûvészettörténet-írás –, a konferencia a templommal foglalkozó elôadásokon túl helyet adjon a romantikus építészet körébe sorolható hazai emlékanyaggal kapcsolatos kutatások legújabb eredményeinek is. Ehhez a koncepcióhoz igazodva a szerkesztôk, Buda Attila és Ritoók Pál a kötetet két részre tagolták: a templommal és annak keletkezési körülményeivel a második egység foglalkozik, míg az elsô a témába vágó különféle épületeket, épületegyütteseket, terveket elemzô írásokat gyûjt egybe. A kötet nem vállalkozik a romantika építészetéhez kapcsolódó mûvészettörténetimûvelôdéstörténeti problémák önálló vizsgálatára. A 19. század nemzeti építészetet „keresô” irányzatainak a romantikával való összefüggései, vagy a klasszicizmus és a romantika hívei közötti ideológiai „küzdelem” (újra) feldolgozása éppúgy nem képezik az összeállítás tárgyát, mint ahogy a romantika mint építészeti stílus fogalmának – a számos ezirányú publikáció ellenére – sok tekintetben ma is nehézkes meghatározására, eredetére, illetve a kor többi irányzata közötti kapcsolatokra és különbözôségekre vonatkozó problémák sem. Ugyanakkor ezek a kérdések a kötet számos tanulmányában nagyon is jelen vannak: a szerzôk speciális témájuk (egyes épületek vagy életmûvek feldolgozása) kontextusában minduntalan visszatérnek hozzájuk. Ilyen értelemben a konferencia jelentôsen hozzájárult a válaszok megszületéséhez. Bibó István írása például az ún. klasszicizmus-romantika vitát feszegeti, illetve a 19. század elsô felének építészetére vonatkozó mûvészettörténeti kategóriarendszer újragondolására tesz javaslatot. Kemény Mária tanulmánya egy egészen uni kális emlék, az esztergomi nagyszeminárium épülete kapcsán elemzi a 19. század két nagy stílusirányzata közötti viszony egyik sajátos vetületét (ti. meglepô módon az épület egyik homlokzatán a klasszikus, a másikon a romanizáló, középkorias formaelemek uralkodnak). A romantikával összefüggô társadalmi jelenségek és szellemi áramlatok egyik szegmensét világítja meg Krähling János Romantika és evangélikus templomépítészet címû dolgozata. Mindezek mellett a kötet szép számmal kínál monográfia-jellegû mûfeldolgozásokat is. (A vörösvári Erdôdy-kastélyt Marótzy Katalin , az Országos Tébolyda épületét Bor Ferenc , a bala tonfüredi angolkertet Kovács Klára kutatta), né hány kevésbé ismert emlékcsoport áttekintésére is lehetôségünk nyílik (a romantikus építészet Békés és Csongrád megyei emlékeit Bugár-Mé száros Károly, a kecskemétieket Jernyei Kiss János , az 1850-es évekbôl való pesti gázgyárterveket Vadas Ferenc, a Pest Város Építô Bizottmánya gyûjteményében található romantikus terveket Hidvégi Violetta gyûjtötte egybe). Alkotóport ré is született: Handler Nándor soproni építész érdekfeszítô életpályáját Winkler Gábor vázolta fel; Deckert Krisztián kômûvesnek a kaposvá ri romantikus építészetben betöltött szerepével Balázsik Tamás foglalkozott. Bugár-Mészáros, Jernyei Kiss, Winkler, Vadas és Balázsik írásai azért is különösen izgalmasak, mert a romantika korának kisvárosi polgári építészetére irányítják a figyelmet, azokra a kisebb, de igényes kialakítású lakóházakra, kúriákra, kiszolgáló épületekre, mezôgazdasági és ipari létesítményekre, amelyek korábban a reprezentatív középületekre összpontosító kutatások perifériáján voltak. A fóti templommal foglalkozó második rész különösen plasztikusan érzékelteti azt a kulturális és társadalmi közeget, melyben az épület létrejött. Az összeállítás természetesen az építtetô, gróf Károlyi István életútjával kez dôdik: Buda Attila értekezésében Károlyi ismert társadalmi szerepvállalása mellett a nagy mûveltségû, a mûvészetekért és az antik világ emlékeiért rajongó embert is hangsúlyozza. Buda részletekbe menôen vizsgálja a fóti kastély híres könyvtárát és mûtárgy-gyûjteményét, hogy alaposabban megismerhessük azt a szellemi világot, amellyel az építtetô körülvette magát. Gróf Károlyi István, a mecénás alakja azonban már egy önálló tanulmány, Rádóczki Éva munkája nyomán rajzolódik ki elôttünk. A templomépíttetô érdeklôdési körével kapcsolatos ismereteinket árnyalja Buda Attila egy másik írása, amely Károlyi híres kôzetgyûjteményének katalógusával foglalkozik. A Francesco Belli ál tal készített munka a geológiai érdeklôdést az ókori faragott kôemlékek, illetve a különbözô kôfajták építészeti alkalmazása iránti szenvedéllyel kapcsolja össze. A templom tervezésének folyamatát, a megrendelôi igények és a tervvariánsok sajátos kölcsönhatásait, illetve a kész mûvet annak berendezésével, dekorációjával, falfestményeivel és egyéb képzômûvészeti alkotásaival együtt Farbaky Péter elemezte, számos izgalmas építészettörténeti összefüggésre is rámutatva. Farbaky tanulmányában mintegy folytatódni látszik Buda Attilának a Károlyiról mint kontemplatív személyiségrôl szóló gondolatmenete, de már konkrétan a fóti templomhoz kötôdô szellemiség kapcsán. Mint írja, „a fóti templom nemcsak új mûvészeti törekvések, de az akkor idôszerû egyházi, teológiai mondanivaló hordozójává is vált,” hiszen titulusának – Szeplôtelen Fogantatás – dogmáját az akkori pápa, IX. Pius hirdette meg, jelentôs teológiai tettet végrehajtva. (A templomot a dogma kihirdetésének elsô évfordulóján benedikálták.) E dogmának a katolicizmus történetében betöltött szerepét Török József ismerteti, Füzes Ádám a pápától az elismerés jeléül és lelki hozzájárulásként kapott Szent Lucentius-ereklyét illetô tudnivalókat foglal ta össze. E két írás – közvetetten – a templom egyháztörténeti jelentôségét emeli ki. E hat, több ponton is összekulcsolódó, egymást finoman átható tanulmányt a templom helyreállítási munkáit, illetve az azokkal kapcsolatos szakmai problémákat és új felfedezéseket összegzô két tanulmány egészíti ki Klaniczay Péter és Iványi János tollából. Klasszicizmus és romantika A Terc Kiadó két kiadványáról Haba Péter 38 BUDAPEST 2009 augusztus
