Budapest, 2009. (32. évfolyam)

8. szám augusztus - Horváth Júlia Borbála: Néplavór

kosság ugyanúgy fürdeni vágyik, mint a korábbi. A strandötlet egyébként komoly hagyományokra épül. A kettôvel ezelôtti században, majd az azt követô harmincas éveiben, a még mindig fürdôszobátlan la­kások idôszakában a városi elöljárók már éltek vele. A legelsô e jellegû feljegyzés még hamarabb, 1789. július 18-án jelent meg, újsághirdetés formájában; a piaris­ták épülete mögötti partszakaszon újból megnyitotta kapuit a dunai strandfürdô. A sikeren felbuzdulva, nyaranta a katonai úszóiskolától kezdve a polgári fürdôkön át, a nyolckrajcáros tömeg- és a huszon­négy-krajcáros privátmedence-haszná­lattal egybekötött természetes strandok nyitogatása jött divatba. A nagyérdemû rövidesen már öt helyszínen úszkálhatott a Dunában (szezononként mintegy száz­ezer vendég), utoljára 1922-ben, amikor a hazafias arculattal rendelkezô, és rendkí­vüli attrakciókat szervezô Nemzeti Uszo­da szervezésében az Arany János utca és a Közgazdasági Egyetem közötti folyó­szakaszon versenyezhettek egymással az úszóbajnokjelöltek. A mókából Clark Ádám sem maradt ki. Balkézrôl megtervezte a két perc alatt kiemelhetô biztonsági kosárszer­kezetet, amelynek segítségével az úszók baj esetén máris kint voltak a vízbôl. Más források a II. világháború idejére teszik a Duna-uszodák végleges bezárását, min­denesetre a felújított ötletre több évtizedet kellett várni. Ma-korabeli elmék ugyanis továbbfejlesztenék a megelôzôt, és újból Arkhimédészt segítségül híva – miszerint víz a vízben nem süllyed le, és nem emel­kedik a felszínre sem –, egy, a Dunába épí­tett, stéggel határolt medencét álmodnak, amely faburkolatú tartályt képezve egyik oldalán a folyóvizet, a másik oldalán pedig a tisztított langyvizet határolná egymástól. Tehát 2 in 1, vagyis ezzel a megoldással fo­lyóvízben úszunk, és mégsem folyóvízben úszunk, mindenesetre az ily módon létesí­tett tömegstrand-kultúra a belföldi lakosok részére is megerôsíthetné Budapest messze földön híres fürdôváros hírnevét. A többség azonban mit sem sejt az elôz­ményekrôl (pláne az utódlásokról), sok­kal inkább érdeklôdik, miféle pluszokhoz juthat hozzá. Mert az rendben van, hogy nappal víz, napsütés, levegô és szépkilátás, de sejti, ezzel még nincs vége az ügynek. S valóban, az uszálystrand a kezdeti nehéz­­ségek után – nyitáskor az illesztéseknél fölfestendô fekete-sárga biztonsági vonal hiányzott –, a kornak megfelelôen, mini­mum kettôs életet él: esténként mozival, kabaréval, koncertekkel és egyéb mókák­kal vonzza látogatóit. Márpedig a pesti ember ki nem hagyná az effélét, s miután jól kiferedte magát, hazaugrik átöltözni vagy egyszerûen lóg egyet a környéken, és megszáradva, behamburgerezve átadja magát a további élvezeteknek. A legelsô estén persze entrée-ja újfent si­kertelen, mivel nyitó-bulit tartanak a szer­vezôk, rendezôk és a hozzájuk tartozók, és a próbapolgár az eseményekrôl csak az újság­ból értesül. Például, hogy az est fénypont­jaként a Miss Hungary szépségei luxusjach­ton érkeztek a helyszínre, s ha esetleg nem akarták ásványvízzel és üdítôvel teletömni magukat, stílusosan, sima vizet is fogyaszt ­hattak, miután a szakemberek megnyug­tatták ôket, hogy a pesti ivóvíz remek ízû, ásványi anyagokban gazdag, szomjoltó fo­lyadék, elég csak megnyitni a csapot, máris nagy mennyiségben rendelkezésre áll. És megtudhatta azt is, hogy az uszályokat fo­lyamatosan a változó vízszinthez kell igazí­tani, megépítésénél olyanok is segédkeztek, akiknek nagyszülei még valamelyik hábo­rú elôtti hasonló építmény fedélzetén dol­goztak, valamint, hogy a fittness-wellness­partikultúra trend megerôsödésének idején a Duna visszahódítása a lakosság számára az egyik fontos feladat, amely mögött mi más állhatna, mint a kultúra tradicionális szövete. Szerencsére a próbabuli remekül sikerült, bár a vendégek talpát a kelleténél jobban nyomták a fémlépcsô fokai, és a me­dencékbe töltött vizet is kissé túl hûvösnek találták, ennek ellenére valaki estélyistül a medencébe ugrott. Milyen szerencse, hogy nem engedtek be – gondolja a néplavórról álmodó – téve­désbôl még kimentettem volna –, és facsar egyet szintetikus kínai sortján, s mivel sza­badnapjait tölti, elhatározza, a következô napokban újból szerencsét próbál, hogy még a két hét free-marketing idején tesz­telje a dunai half-szabadstrandot. ● 11 BUDAPEST 2009 augusztus

Next

/
Thumbnails
Contents