Budapest, 2009. (32. évfolyam)
7. szám július - Branczik Márta: Szálló a József körúton
Néhány szó az elsô, a 19. században mûködô Nemzeti Szállóról. Helyén, a Váci utcában már az 1700-as években híres fogadó állt „Hét választófejedelem” néven. Az épületet tulajdonosa, Nákó Sándor lebont tatta, majd 1840-ben Hild József fel tervez tetett háromemeletes klasszicista bérházat a helyére. Ezt alakították át a század második felében, és lett belôle a Nemzeti Szálló, melynek különleges hangulatú épülete ma is áll (korábban: IV. Váczi u. 22, ma: V., Váci utca 9. Aranykéz utca 5.). Öt évvel azután, hogy Rémi Róbert megszerezte a Nemzeti Szálloda bérletét, egyik fia, „Rémi Zsigmond úr szállodai üzletve zetô (Váci utca 22.)” feleségül vette Marchal József vendéglôsnek, az Angol Királynô szálloda akkori bérlôjének a lányát. A készpénzbeli hozomány jelentôs összeg volt, 45 ezer Ft, „mely összeget a menyasszony köte les vôlegényének a Nemzeti Szálloda megvétele céljából, illetve a vételár egy részének fedezésére legkésôbb folyó 1887 év október 23.-ig lefizetni”. Az ifjú férj (aki ekkor már a szálloda üzletvezetôje volt), a házassági szerzôdés megkötése után átvette apjától a Nemzeti Szálló bérletét. Kahn József 1891-ben megjelent könyve tehát ugyancsak jogosan említi Rémi Zsigmondot, mint a szálló tulajdonosát. Rémi Róbert másik fia szintén a vendéglátóiparban próbált egzisztenciát teremteni. 1888-ban, egy évvel azután, hogy Rémi Zsigmond lett a Nemzeti Szálló „tulajdonosa”, a Vigadó kávéház és kioszk bérleti szerzôdése került a fôvárosi közgyûlés elé (amelynek id. RR is tagja volt!). A pénzügyi-gazdasági bizottmány és a tanács Gundel János nak, a legtöbbet, évi 10.600 forintot ígérô pályázónak az ajánlatát javasolta elfogadni. Ennek ellenére, a közgyûlés „felállás útján eszkö zölt szavazással 71 szavazat ellenében 126 szavazattal elfogadja ifj. Rémi Róbert ajánlatát, melyhez a szerzôdési feltételeket a felhívásnak megfelelôen nem csatolta ugyan, de azokat késôbb aláírva bemutatta és a mellyel évi 12.500 frt bért ajánlva a fôváros pénzügyi érdekeinek megfelelôen a legkedvezôbb ajánlatot tette, s ehhez képest a vigadói kávéház és kioszk 1888. évi november hó 1-tôl hat évre ifj. Rémi Róbertnek bérbeadatni s e tekintetben további intézkedés végett tárgy a tanácshoz visszaszármaztatni rendeltetik”. A korábbi Hangli-kioszk Vigadó elôtt álló pavilonján ebben az idôben felirat hirdette: „Ifj Rémi Róbert Kioskja ”. Nem csak Rémi Róbert fiai kötôdtek a szálloda- és vendéglátóiparhoz, Adél nevû leányának férje, Egerváry Géza is kávés volt, egy idôben ugyancsak a Vigadó épületében mûködô kávéházat üzemeltette. A Rémi Szálló A telek, amelyen a szálló felépült, bonyolult csere után alakult ki. A József körút mentén, a fôváros 5731-es helyrajzi számú telkén állt a Népszínház (a Nemzeti társu-31 BUDAPEST 2009 július A szálló étterme az erkéllyel, ism. felv. 1936-1948 között Földszint alaprajza, Építô Ipar, 1897 MKVM Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
