Budapest, 2009. (32. évfolyam)

7. szám július - Csontó Sándor: A divat katedrálisától a luxusirodákig

tartását. Talán egyetlen nagynevû márka, brand sem látott jövôt ebben a fantaszti­kus épületben? Ezután Tiba János vette át az irányítást és a KÖH jóváhagyásával új­ragombolta a Divatcsarnokot. Terve alap­ján készült az épület teljes körû felújítása, restaurálása, a funkcióváltásból adódó tér­szervezési, épületszerkezeti és gépészeti változtatásokkal. Az Orco nem sajnálta a pénzt, és a ház megújulása nemzetközi szinten is igényesen sikerült. Minden megmaradt eredeti részle­tet megóvtak, kibontották az osztófalakat, az átépítéseket és a toldásokat eltüntették, és ahol kellett, modern kiegészítésekkel pótolták. Az Andrássy útról belépve elénk tárul a lenyûgözô térhatású központi átri­um, közepén egy mozgólépcsôvel. Ez a kis­sé bántó megoldás azért jöhetett létre, mert az eredeti kettôs lépcsôkart már korábban lebontották, és a felsôbb szintek mind zár­tak. A második emelettôl kezdôdô irodai szinteket üvegfalak választják le, mind­egyik egy légterû, körbejárható, de a szin­tek között nincs átjárás. Megközelítésük a jobb oldalon lévô lépcsôházból és lifttel le­hetséges. Az üvegfalakat egyedi tervezésû, apró, geometrikus minták borítják, amelyek vízesés-szerûen hullanak alá. Pazar látvány a sóhajok hídját felidézô korábbi lépcsôk légies íve és a lecsupaszí­tott vasbeton szerkezetek nagyvilági, loft hangulata. Az áruház államosítás utáni bôvítése miatt egy emelettel feljebb vitt kazettás üvegtetôt visszahelyezték a ko­rábbi, negyedik emeleti magasságába. A Paulay Ede utca felôl az osztófalak áttöré­se után egy keresztboltozatos nagytermet és egy kis galériát is a földszinti helyiség­hez csatoltak, amely még a régi Kaszinóból maradt itt. Ezzel a szerencsés megoldással keresztülsétálhatunk az épületen. Efelett találhatjuk a régi pompájában ragyogó Lotz termet, amit a mozgólép­csôvel érhetünk el. Feljebb haladva újabb meglepetés a szolid, arany négyzetekkel díszített, vasbeton teknôboltozatos, ko­rábban raktárnak használt büfécsarnok, amihez zenekari karzat is tartozik. Fáj­dalom, de ez már nem lesz nyilvános tér. A hatodik emeleti teraszra szinte kibugy ­gyan a kristályformát idézô üveges rácsz ­szerkezet, talán buborék, talán télikert. Itt bebizonyosodik: ez már egy másik épület, ez már a 21. század, és a ház harmadik di­menziója. (Tovább is van, mondjam még?) A legfelsô teraszszinten elsô pillantásra meghökkentô, dülöngélô rozsdás lemezek fogadják az érkezôt. Mintha trehány mun­kások dobálták volna összevissza a zsalu­elemeket, de ez a kortárs szobortorzó igen hasznosan takarja el a gépészeti berende­zéseket. A legszebb tervezôi megoldást is itt találjuk. Az átrium üvegfalai gallérként felhajlanak a terasz kôlapjai fölé, ezért az valóságos fénycsatornaként funkcionál. Gyönyörû innen fentrôl Budapest. Lent a Vörös Október Ruhagyár konfekció-ter­mékei helyett acélszürke Armani-árnyak suhannak a tágas tereken. A kereskedel­mi funkció sem szûnik meg teljesen, mert a földszinti részeken az Alexandra kínál majd könyveket, a Lotz-terembe pedig ká­vézóval és irodalmi pódiummal csábítja a vásárlókat. A fôhomlokzatról rezignáltan tekint le a forgatagra a munka és a keres­kedelem, avagy az egykori megrendelô és a tervezô emeletmagas pirogránit szobra. Alattuk a fémes-fényes felirat: Párisi Nagy Áruház. Az egyik szemünk nevet, a má­sikkal meg bámulunk. ● 10 BUDAPEST 2009 július Goldbergerék Velencében az 1920-as években MKVM

Next

/
Thumbnails
Contents