Budapest, 2009. (32. évfolyam)

6. szám június - Holló Szilvia Andrea: "Budapesten az életviszonyok tűrhetetlenek!"

A hatvanas évek Budapestjérôl szóló tanul­mánykötet jelent meg a Napvilág Kiadónál, borítója a régi iskolai füzetek kékjét idézi. Egy történész konferencia tíz elôadását fûzte egybe a szerkesztô, Feitl István , a Politikatörténeti Intézet berkeiben mûködô Budapest-történeti Mûhely vezetôje. Az elôszó szerint a kötet nemcsak a hatvanas évekkel foglalkozik: a város históriájának 1956-tól 1972-ig terjedô idôszakát dolgoz­za fel. A szerzôk zömmel ifjú kutatók, nincs nosztal­giázás, a források levéltári dokumentumok. Az elsô két tanulmány po­litikai összegzés, az 1956-tól az általános rendezési terv megszületéséig tartó idô­szak, illetve az 1960-as évek városigazgatásának törté­nete. A forradalom után a lakhatatlannak minôsített fôváros erélytelen vezeté­sét lecserélték, és költség­csökkentés címén fontoló­ra vették az alig néhány éve Budapesthez csatolt peremkerületek leválasz­tását – csak Újpest, Palo­ta, Kispest és Lôrinc kapott volna kegyelmet. Ekkortájt helyezték az Engels térre a buszpályaudvart, tovább nehezítve ezzel a Belváros közlekedését, ugyanakkor megmenekült a bontástól a romos Vigadó, a budai Vár, és szóba került a Nemzeti Színház felépí­tése a Vörösmarty téren. A hatvanas évekre óriási méreteket öltött a fôvárosba vándorlás, miközben a meg­lévô lakások zöme életveszélyes, nincs be­vezetve a gáz és a víz, az utak rosszak, a tömegközlekedés elavult, a csatornák elöre­gedtek. Ezeket a problémákat járják körül a kötetben sorakozó tanulmányok. A lakáskérdés kapcsán olyan fogalmak bukkannak fel a múltból, mint ágy- és társ­bérlet, szanálás. Egy mai fiatalnak szinte el­képzelhetetlen, hogy szülei még ingyen jut­hattak tanácsi lakáshoz. Az iparban viszont mintha megállt volna az idô: ha a hatvanas években egy gyár nem tudott terjeszkedni, megszüntette a kulturális-szociális blokkot. Hiába volt munkaerôhiány, a nagy állami cégek sok embert elbocsátottak. A környezetszennyezéstôl a selejtig, az ingázástól a munkásszállókig szóba kerül még számos téma. A munkások helyzetét egy nôk körében végzett, 1958-as vizsgá­lat elemzése ismerteti: gondokkal (sorban állás, drága élelmiszer), örömökkel (gépe­sített háztartás). Akkor, amikor egy hatvan éves ember már öregnek számított, a szoci­ális gondoskodást nem tekintették kiemelt területnek, az egészségügyi (és gyerekek esetében az oktatási) osztály alá sorolták, és elônyben részesítették a természetbeni segélyt. (Egy belvárosi koldus egyébként két nap alatt megkereste a havonta adható pénzbeli szociális támogatás összegét.) A közlekedés most is hálás téma: kép­ben (épül az új Erzsébet híd, a trolin kala­uz ül) csakúgy, mint dokumentumokban. Megtudhatjuk, hogy a legfôbb cél a város szégyenfoltjának számító metrógödör el­tüntetése volt! 1968-ban megalakult a BKV, a közlekedési fejlesztések 1970-ben kez­dôdtek P+R koncepcióval (hiába, mindig kevés volt a belvárosi par­kolóhely), és a Rákóczi úti villamos vitatott megszün­tetésével. A következô néhány fe­jezetben mindenki talál is­merôs témát: legyen szó a hétköznapokról, a közok­tatásról, a kulturális poli­tikáról. A szódás lovától eljutunk a Coca Coláig, a szerzôk felidézik Cseh Ta ­mást és a klubmozgalmat, népszerû a magnó és a tévé, de sokan inkább hobbikert­ben töltik az idôt. Divat ol­vasni, a moziban Jókai fil ­mek mennek, és a Tizedes meg a többiek. A lebontott Nemzeti Szalon helyett megnyílik a Nemzeti Ga­léria. A színességre, politi­kamentességre, szórakoz­tatásra törekvés ellenzése 1971-ben ér véget, amikor Aczél György kijelenti: aki szeret táncolni, még kedvel­heti a komolyzenét. A jegyzetek ma már meg­mosolyogtató híreket idéz­nek (sajnálatos, hogy a hivatalokban bur­jánzik a szakemberkultusz). A Nemzeti Múzeum fényképtárából és az MTI archí­vumából válogatott közel 200 illusztráció­ról és a fotókultúra fejlôdésérôl Kiscsatári Marianna képszerkesztô ad szakszerû át ­tekintést. Kár, hogy a fotók olykor kiseb­bek az ideálisnál, és a matt papíron nem élvezhetôek. ● Budapest az 1960-as években. Szerkesz­tette Feitl István. Budapest, Napvilág Ki­adó. 2900 Ft „Budapesten az életviszonyok tûrhetetlenek!” Holló Szilvia Andrea 39 BUDAPEST 2009 június

Next

/
Thumbnails
Contents