Budapest, 2009. (32. évfolyam)
6. szám június - A Belváros Főutcát kap
26 BUDAPEST 2009 június (Igaz, talán indokolja a lépésváltást, hogy ezen a területen feltétlenül szükség van elôzetes régészeti feltárásokra.) Az elsô kormánydöntés szerint a fôváros és a kerület közösen három projektet valósít meg a kilencbôl. Ezek egyike a Fôutca. Ezt eleve két ütemre kellett bontani, az elsô az, amelynek a kivitelezése már meg is kezdôdött, míg a Ferenciek terére és azzal összefüggésben az Astoriától a Március 15. térig húzódó, nagyon komoly megfontolásokat kívánó területre újabb pályázatot kell beadnunk. Csak koncepcionális viták után lehet valóban megalkotni ezt a programrészt, nagyon sokféle igény merül föl ugyanis, ahhoz képest, hogy a meglévô tér igen szûkös. A lényeg: a forgalomcsillapításra határozottan szükség van. Ma a Ferenciek terén az alagútban megjelenô jármûvek több mint nyolcvan százaléka átmenô jelleggel közlekedik itt, máshol is haladhatna. Az Astoriánál még rosszabb a helyzet, az ott áthaladó jármûvek kilencven (!) százaléka nem célforgalmat teljesít. Elsô ütemben megvalósul a fôváros akcióterületén a Károly körút átépítése, a tervezésben nyilvánvaló összefüggésben a Városháza Fórum projekttel. Az elsô ütemben kerül még sorra a Március 15. tér északi része, valamint beletartozik a négyes metró építéséhez kapcsolódva a Kálvin tér és a Vámház körút. Ez utóbbiról még el kell mondjam, a jó együttmûködés bizonyítékaként, hogy megegyezés született: a Fôvám téren a felszíni rendezéssel kapcsolatos munkálatok a kerület hatáskörébe kerültek. Szó van még arról, hogy a Fôutca akcióterületét a Duna felé kiszélesítjük, és a Fôvám tér és a Kecskeméti utca közötti területen egy érdekes rehabilitációs programot valósítunk meg. Csak két dologra utalok: a Bástya utca – Vámház körút között van a legépebben megmaradt városfal. Itt tehát olyan környezetrendezés végezhetô, amelybe beletartozik a városfal élvezhetô bemutatása. A másik a Klarissza tömb, ez az Egyetem térre kukucskál be. Igen változatos épületállomány, van benne életveszélyes háztól a középkori részleten át a premodernig: minden. Itt szintén a tömbbelsô feltárását kívánjuk elvégezni, amivel eredményes rehabilitáció valósítható meg. Ez a második ütembe tartozik. A projekt három forrásból valósítható meg: EU támogatásból, önrészbôl, valamint egy külön, saját forrásból, ugyanis a Képíró utca, Bástya utca, Henszlmann utca, Szerb utca, Királyi Pál utca stb. (az összes csatlakozó kis utca átépítése megtörténik), illetve a Szabadság tér egy darabja nem az EU-projekt részei. Azonban azért, hogy a közbeszerzéseket egyszerre lehessen megvalósítani, a források összevonódnak, és közös elszámolás készül az uniónak. A megvalósító egység a Városfejlesztô Kft., és a fôváros egyéb ügymeneteihez hasonlóan van projektirányító bizottság, amely itt vegyesen a fôváros és a kerület megbízottaiból áll. Az új Fôutcán a forgalomcsillapítás megoldása egy-egy süllyedô oszlop-sorompó három ponton – az Egyetem térnél, a Harmincad utcánál és az Október 6. utcánál –, amit csak a buszok lesznek jogosultak nyitni. Vagyis rá lehet hajtani személyautóval is egyes szakaszokon, de nem lehet végigmenni az útvonalon. Célforgalom által használható, belsô forgalmi úttá válik, átmenô forgalom céljából egyszerûen felesleges lesz ráhajtani – az összes szóbajöhetô egérút használatát is gátolni fogjuk. Jelentôs közlekedési változás lesz tehát, mondhatni, országos jelentôségû, amit ôszintén szólva elôbb-utóbb országosan is be kéne jelenteni, és felkészíteni rá a szereplôket, autósokat, gyalogosokat egyaránt. Nem arról van ugyanis egyszerûen szó, hogy most feltúrták, és majd valamikor elkészül – itt drasztikusan csökken majd az autózás. Mindez kedvezô hatással lesz a Fôutca vonalán lévô intézményekre, például a Petôfi Irodalmi Múzeumra, az Egyetemi Könyvtárra és így tovább, de én még arra is gondolok, hogy olyan kulturális-közönség projektek is kereshetnek majd maguknak helyet az átalakuló útvonal mentén, melyek a városnak más pontján éppen szorult helyzetbe vannak (Táncszínház, Építészeti Múzeum). Fôutca bútorcsaládot alakítunk ki – tervezôje Üveges Péter –, egységes új arcu latra van szükség ahhoz, hogy az útvonal kellô hangsúlyt kapjon – itt a kandelábersorozat, meg a hasonló szék-pad stílus nem mûködik. A lényege, hogy minden eleme valamilyen módon élményt kínál az embereknek. Nem minimál dizájn, de nem is nosztalgia-parti, az egyes funkcionális elemek ugyanakkor egymást erôsítve segítik az asszociatív jelleget – mindenkit interaktivitásra tudnak hangolni. Nem része a hivatalos Fôutca programnak, de mégis a leírt vonzáselemek közé sorolható egy interaktív szökôkút megépítése a Szabadság téren. Izgalmasnak ígérkezik ezzel a program elsô szakaszának érkezése, lezárása. A szökôkút eleve alkalmas lesz bizonyos effektek szerinti mûködésre, melyek sokféle kombinációban láthatók, de ráadásul, ha a járókelô bizonyos részeit megközelíti, maga is befolyásolni képes az egyes effektek megindulását. Mondhatom, nagy izgalommal várom, persze nem csak ennek, hanem az egész programnak a megvalósulását. ●
