Budapest, 2009. (32. évfolyam)
1. szám január - Buza Péter: Hetven éves hírverés
A már utolsó békeévnek sem nevezhetô esztendôben, 1939-ben jelent meg Budapest idegenforgalmi hivatalának hetekre osztott, lapozható képes asztali naptára. Duzzad az optimizmustól a fotók sorozatát lezáró szöveg, mintha mi sem történt volna épp akkortájt a világban. A fôváros reménykedve várja, csábítja vendégeit. Ami a szöveges részt illeti, nem mondható, hogy igazán sikerült mondatokkal. (Török András fordította angolból, a kiad vány eredeti nyelvérôl magyarra.) Közhely közhely hátán: úgy látszik régi betegsége ez a városmarketingnek. Ami mégis érdekes, az a tartalom: elsôsorban a fotográfiáké. Tematikájuk statisztikai elemzésébôl kiolvasható, milyen elemeit tekintette különösen vonzónak fôvárosunk. Olvassuk el elôször a szöveget, mielôtt rátérünk a képekben testet öltô tendenciák elemzésére. „Budapestet, Európa egyik kétségkívül legszebb városát fekvésének páratlan szépsége miatt a Duna Királynôjeként emlegetik szerte a világon, de gyógyforrásai bôséges és változatos volta miatt a Fürdômetropolisz névvel is illetik. A város két felét, a jobb oldali Budát és a balparti Pestet egy sor nagyszerû híd köti össze. Buda festôi dombsorra épült, központjában emelkedik a Várhegy egy sor arisztokrata-házzal, valamint a világ egyik legpompásabb Királyi palotájával. Ha a látogató este érkezik hajóval, a kivilágított Halászbástya és Mátyástemplom alabástromfehér kôcsipkéi fogadják – ezek örökre bevésôdnek az ember emlékezetébe. Fények miriádjai világítják be a Duna két partját – a budai pontocskák, tündérmesébe illô módon szinte egybeolvadnak az égbolt csillagaival. A legtöbb középület Pesten áll, közülük is kiemelkedik a folyópartra épített Parlament, amely alighanem a legnagyszerûbb alkotás a kontinens ilyen célú épületei közül. Ugyancsak itt található a párizsi mértékkel is nagyszabású és elegáns két és fél kilométeres Andrássy út. Belsô felén finom boltok, a külsô szakaszán lakónegyed található, itt húzták fel a város legelôkelôbb és legízlésesebb modern építészeti alkotásait. Budapesten lüktet egész Magyarország kulturális, kereskedelmi és társadalmi életének legjava; itt mûködik a nagyszerû Opera, itt vannak azok a színházak, hangversenytermek, múzeumok, könyvtárak és parkok, amelyek egy nagyvárost világvárossá avatnak. De hozzájárul ehhez a számtalan fényes, cigányzenétôl visszhangzó kávéház, a vidámságtól hangos Dunakorzó, amelyek a magyar élet elmaradhatatlan kellékei. Budapest alighanem a világ legelsô gyógyforrás- és gyógyfürdô-városa. Megvannak még a római és törökkori fürdôk tiszteletet parancsoló maradványai, de mai utódaik sem kevésbé remekbe szabottak. A hullámfürdôvel ékeskedô Gellért vagy a városligeti Széchenyi fürdô a fôváros igen vonzó intézményei, míg a napos, pihenôparkok-övezte margitszigeti strand Budapestnek afféle Lidója. Budapesten, a Fürdôvárosban a külföldi utazó nem csak a gyógyforrások lehetô legnagyobb választékát találhatja meg, hanem kiélvezheti egy világváros minden kifinomult szórakozását. A turista, az utazó, a világvándor, a tudomány és a kultúra megszállottja pedig, keressen akár enyhülést testi bajaira, vágyjék akármilyen élvezetre, garantáltan megtalál itt minden természeti és kulturális örömöt, mindez alkalmasint arra indítja majd, hogy látogatását újra és újra megismételje.” Hetven éves hírverés Buza Péter 28 BUDAPEST 2009 január
