Budapest, 2009. (32. évfolyam)
6. szám június - KALAUZ
púpként viselendô „fejlesztés”. Az esetleges vétó lehetôsége olyan fôépítészek hatáskörébe utaltatik, akiknek nincs döntési jogkörük (ahogy a melléjük rendelt tervtanácsoknak sincs). Mondhatnak, amit akarnak. Nem mellesleg annak a politikai – ám építészetileg-szakmailag felkészületlen – testületnek címezve, amelytôl sorsuk: kinevezésük, kenyerük, egzisztenciájuk függ. És mi a helyzet épített értékeinkkel másfelôl? Az idôk során kialakult kompetenciarendszerben – mára tematikailag széles jogkörrel felruházva – a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal dolga gondoskodni a nemzet legfontosabb örökségelemeinek a sorsáról. Ám hogy bevonnak-e ebbe a körbe bármely objektumot, arról megint a politika: a Kulturális Minisztérium dönt. A törvényi gyakorlat ugyanakkor az önkormányzatoknak is megadja a jogot úgynevezett helyi értékvédelmi rendelet megalkotására, hogy felléphessenek a védelem mezében. De érdekeik nem mindig (sôt, a legritkábban) esnek egybe azokéval, akik ezt a várost, a települések bármelyikét lakják, s otthonosságát, élhetôségét, arcvonásait – ha azok értéket jelentenek, történelmet, hiteles hátterét a polgártudatnak – megôrizni szeretnék. Ha már a szocializmus oly sokat rombolt rajta (városi településközpontok, panel lakótelepek), s az elszabadult kapitalizmus megint csak ezt tette-teszi (lakóparkok a belsô városrészekben, a zsidónegyed sorsa). Vegyük mégis azt az esetet, hogy az önkormányzat érzi felelôsségét, és el van szánva arra, hogy megôrzi, ami arra érdemes és még megvédhetô. Felismeri, hogy épített világának egyedi arcvonásai legalább olyan vonzerôt jelentenek (mondjuk) az idegenforgalomban, mint ha csôdbe ment vagy éppen prosperáló külföldi sztárépítészek buborékjait mutogathatnák a nagyérdemûnek. Vagy felhôkarcolókat ambiciózus kerületek (Manhattan lesz az is – kicsi, savanyú, üveges tekintettel mered ránk, de a mienk...). Belátja, élô örökségünk is gazdasági erô Budapesten (például), mely nagyvárost (például) éppen hogy azért keresik fel a városnézô turisták, ami egyedi arcvonásait jelenti: az eklektikus-historizáló utcaképben akarnak gyönyörködni. Páratlan a mutatvány, még mindig. S még mindig sokan vannak, akik ezt fényképezni, hazavinni jönnek hozzánk, s hagyják itt cserébe az euróikat. Tegyük fel tehát, némely kerületek (féltucatnyinál kevesebb önkormányzat) helyi rendeletekkel védik még meglévô értékeiket. És a fôváros is tesz ennek érdekében lépéseket. A helyi védelem ernyôje alá von fontos házakat, amelyek nem nyerték el a mûemlék-státust. Így és ezért többé-kevésbé szigorú elôírások egyengetik ezek sorsát is. Van valami fogódzója annak, aki érdekükben felszólal. Nos, az a rendelet, amelyrôl a bevezetô mondatokban szó esett, az ô esélyeiket – s ezzel a települések igazi gazdáinak, a polgárságnak az esélyeit – rontja, rombolja tovább. Meghozta, életbe léptette 2008 januárjára az önkormányzati, tavaly szeptemberre módosította (tovább „vállalkozóbarátosította”) a gazdasági tárca, és tette ezzel szinte kilátástalanná a közösségek érdekeit védelmezô civil formációk fellépését – a Dávidokét, szemben Góliáttal. Az építésügyi hatósági eljárásokról valamint a telekalakítási és az építészetimûszaki dokumentációk tartalmáról szóló, a 17/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelettel módosított 37/2007. (XII. 13.) ÖTM számú rendelet ugyanis egyfelôl immár (csak) bejelentési kötelezettséghez kapcsol bizonyos, de az épületek arculatát alapvetôen megváltoztató beavatkozásokat. A bejelentés eljárásáról ugyan azt mondják a jogászok, hogy éppen olyan erôs, mint az engedélyezési eljárás volna. Porhintés a javából. Tudjuk, a bejelentés elmulasztása gyakorlatilag nem jár semmiféle jogkövetkezménnyel, és egy olyan országban, ahol sokszor és sok szereplôvel folyik engedély nélkül amúgy engedélyhez kötött (bármiféle) tevékenység, de a legritkább esetben vannak a dolognak visszatartó erôt jelentô következményei, nos, ilyen társadalmi környezetben enyhíteni az eljárás rendjét: bûn. Tudja is mindenki. Ezeknek a történeteknek minden szereplôje. Ám fogadjuk el – naiv, jóhiszemû lúzerek –, hogy a hatósági engedély esetleges megtagadásához a bejelentés is elég – persze, csak ha van helyi értékvédelmi rendelet! –, akkor is ott vannak még azok a mûveletek, építési tevékenységek, amelyeket az új rendelet felmentése nyomán be se kell jelenteni! Ha aztán a hatóság értesül arról – ki tudja mikor –, hogy a bejelentéshez sem kötött beavatkozással megszegték, ha éppen van, a helyi védelemre vonatkozó rendeletét – hát majd harcolhat az eredeti állapot visszaállításáért. Esélyei siralmasak. Nem is beszélve (például) azokról a budapesti historizáló épületekrôl, amelyeket semmiféle helyi vagy minisztériumi rendelet nem véd, de a város arcvonásai belôlük rajzolódnak ki múltunk és jelenünk virtuális filmvásznán. Nem beszélve (például) 13 BUDAPEST 2009 június ● Június 9. és július 30. között, keddtôl péntekig, 10 és 18 óra között látogathatják az érdeklôdôk Kerékgyártó László nagyváradi festômûvész Duna-táj címû kiállítását a Vármegye Galériában. Az Erdély Mûvészetéért Alapítvány ren dezvényének helyszíne: V. kerület, Vármegye u. 11. ● A Barátság Klub júniusban is egy napos hazai- és határon túli kirándulásokra, budapesti sétákra invitálja az érdeklôdôket. Üvegfestészet mesterfokon. Június 17-én látogassanak el a Róth Miksa Emlékházba! Kellemes nyári városnézésre invitálják az érdeklôdôket a császárvárosba, Bécsbe. A kirándulás programjában szerepel többek között a Mária Terézia tér, a Hofburg, kívülrôl az Opera épülete, a Szent István dóm, a Kartner Strasse, a Graben, a Kapucinusok temploma s a bécsi görög városrész. Izgalmasnak ígérkezik a június 27-i Duna-Morva menti vadászkastély-túra. Az ausztriai Marchegg a gólyák városa, de az Afrika Múzeum is itt található. Ru dolf trónörökös kedvenc vadászhelye volt Orth, az eckartsaui szép királyi vadászkastély pedig arról ismert, hogy itt mondatták le a trónról IV. Károly t. Szebbnél szebb helyekre juthatnak el június 28-án azok, akik csatlakoznak a szigetközi múltat és jelent kutatókhoz. A helyszínek: Ásványráró, Hédervár, Dunaremete, Máriakálnok, végül Dunakilitin a duzzasztómû. További információkkal szolgál a www. baratsagklub.hu weboldal. ● A Budapesti Városvédô Egyesü let a nyári hónapokban is változatos programmal várja az érdeklôdôket. Június 18-án, csütörtökön 16 órakor a BVE székhelyén (Budapest, V., Kossuth Lajos utca 14.), vetítôtermében mutatják be Radó Gyula rendezô és Bubryák István producer Egy betemetett zsinagóga Budán címû dokumentumfilmjét. A vetítést követôen az alkotókkal beszélgetnek a résztvevôk. Július 14-én, kedden 16 órakor kiállítás nyílik az egyesület Podmaniczky termében, amely a 2009 évi Europa Nostra-díjas gyöngyösi Orczy kastély folyamatban lévô rekonstrukciójának képeit, dokumentumait mutatja be. Megnyitja Ráday Mihály és Winkler Gábor. Július 31-éig látogatható. KALAUZ
