Budapest, 2009. (32. évfolyam)
6. szám június - Ráday Mihály: Búcsú a székháztól
Aztán féltem, hogy kifakulnak, ezért kópiákat készíttettem a tervlapokról, s ezek díszítették – bekeretezve – az elnöki folyosót évtizedekig. 1908-ban megjelent egy könyv: „A Budapesti Árú- és Értéktôzsde Szabadságtéri Palotája építésének története és az épület mûszaki leírása”. Ebbôl is számtalan adatot tudhatunk meg az eredeti épület adottságairól, születéstörténetérôl. A legfontosabbak egyike, hogy az 1899-ben kiírt jeligés tervpályázatot (mely akkor minden építkezést megelôzött) a tôzsdetanács alelnöke (majd elnöke), Kornfeld Zsigmond által vezetett építô bizottság bírálta el, olyan szakértôk közremûködésével, mint Fitter Kamil, az Iparmûvészeti Múzeum igazgatója (aki ezek után a Zeneakadémia építését is vezette), Neuschlosz Ödön, Schulek Frigyes, Stróbl Alajos. Lechner Ödön, Baumgartner Sándor, Fischer József, Bálint Zoltán–Jámbor Lajos, Wellisch Alfréd pályamûvei elôtt nyert Alpár Ignác, s a megbízást is ô kapta meg. A kivitelezôk imponáló névsorában ott találjuk mindazokat, akik a századforduló építkezéseinél a legfontosabbaknak számítottak, Ganz tól Melocco Péter ig, Freissler Antal és Otis liftes cégeitôl, Thék Endre asztalos munkáiig, Schmidt Miksa bútora iig. S ugyanitt áttekinthetô minden egyes koronáról a részletes elszámolás. A legfontosabb talán mégis az, hogy a termek, folyosók hiteles fényképfelvételei is a rendelkezésére állnak annak, akinek nem a ház szétverése, hanem a helyreállítása le(het)ne a célja a 21. században. A Tôzsdepalota déli oldalán helyezkedett el az Upor Kávéház, s körben egyéb üzlethelyiségek és bérirodák is megközelíthetôk voltak az utcaszintrôl, a Zoltán 3 BUDAPEST 2009 június A fôbejárati lépcsôház a jellegzetes szélfogókkal: az egész épületben szinte hiánytalamul megmaradtak ezek az elemek Eredetileg zárt tölgyfa kapuzata volt a tôzsdepalotának, felette szív alakú üvegtéglákból épült ki a fôlépcsôház bevilágítása
