Budapest, 2009. (32. évfolyam)

5. szám május - Aradi Péter: Budapest, Budapest, te csodás!

Természetesen a Duna és a fölötte átívelô hidak is visszatérô motívumok. A pesti éjszakák, szebbek, mint ezer tündérvilág. Figyeld a kék Dunát, színezüst tükrén a holdvilág. (Vértes Henrik–Ilniczky László : A pesti éjszakák) Lenn a kék Dunán várlak babám ma délután eljössz talán. (Nádor József : Kis csolnakom a Dunán lengedez) Felettünk a csillagok honát, Alattunk a kéklô, vén Dunát, Láthatjuk az ország lüktetô szívét, Olyan ez, mint májusban a nyíló tarka rét! (Breitner János–Surányi Lajos : Gyönyörû így este Budapest) Nem meglepô, hogy a Duna itt min­dig kék – esetleg még vén is, hiszen ez (mármint a vén szó) amúgy is a húszas­negyvenes évek dalainak egyik legked­veltebb jelzôje. De maradjunk még a híd motívumánál. Nézz le a Lánchídról a vén Dunára, ha arra jársz... (Kálmán Imre : Marica grófnô – Mondd meg, hogy imádom a pesti nôket) Állj meg a Lánchídon egyszer, ha elömlik a holdsugár. És rögtön megérted, hogy mért kell itt élned, hogy mért Pesten legszebb a nyár? (Hajdú Imre–Szilágyi László: Voltál-e bol ­dog már Pesten?) A Margit-hídnál várok rád, még ma este, nyolc után. (Bágya András–Vécsey Ernô : A csókod mindig jólesik) Ahol az ember felmászik a fára, s a turulmadárra, ott van Budapest. (Ábrahám Pál–Harmath Imre : Ahol az em ­ber felmászik a fára) A turulmadár az akkori Ferenc József (a mai Szabadság) hídra utal, ahova álta­lában öngyilkossági szándékkal kapasz­kodtak fel azok a pestiek és budaiak, akik megunták az életüket. A dunaparti fák oly csodálkozva nézték, Hogy milyen gyönyörû. Lám, testet ölt a szépség! A déli napsugár fénnyel fürdeti ôt, Csókolja éppen úgy, mint minden pesti nôt. Formája szép, alakja karcsú, mint a nádszál. Csodás hírét szellô hordja fürge szárnyán. Valóra vált az álom! Mindenki büszkén járjon A fényben úszó Erzsébet-hídon! (Dal az Erzsébet-hídról) A fenti dalszöveg valószínûleg 1964-ben született, amikor átadták a forgalomnak az újjáépített Erzsébet-hidat. A versikébôl kiderül, hogy akkoriban ki is volt világít­va – errôl egyébként fénykép is tanúsko­dik. (A tervek szerint a híd 2009 ôszétôl ismét díszkivilágítást kap, kidolgozásával Isii Motoko japán tervezôt bízták meg, s a munkálatok költségének csaknem a fe­lét Japán állja.) Jöjjön el hát, ha leszáll az est, Mikor minden csendesedni kezd, Mikor a sok villany szórja sugarát, Az új hídnál megvárom én magát. (Breitner János–Surányi Lajos : Gyönyörû így este Budapest) Feltételezhetô, hogy ebben a hatvanas évekbeli dalban, melyet Harangozó Teri és Szécsi Pál énekelt, az „új híd” fordulat szintén az Erzsébet-hídra utal. A Margitsziget is rendre felbukkan a dalszövegekben, mint a szerelmesek egyik kedvenc séta- és búvóhelye. Voltál-e boldog már Pesten, kaptál-e csókot Budán? Ültél-e édes kettesben a Szigeten, szerelmesen, éjfél után? (Hajdú Imre–Szilágyi László : Voltál-e bol ­dog már Pesten?) Kezdjük hát a sétát, kedvesem, A zöld, lombos Margitszigeten, Néhány csók után már Budán ballagunk, S a Gellért-hegyrôl mindent láthatunk. (Breitner János–Surányi Lajos : Gyönyörû így este Budapest) A pesti utcán csókolózni nem lehet, Szerelmes félhomállyal Vár minket a vén Sziget. (Hadai Gyôzô–Németh A. László : Neon ­fényes Budapest) Ez utóbbi strófa arról árulkodik, hogy a hatvanas években (de még a hetvenesek­ben is) rossz szemmel nézték, ha a fiatalok az utcán csókolóztak – ezért is választották sokan a Margitszigetet. De persze a Vár is alkalmas volt este a szerelmes andalgásra, különösen a Bástyasétány, amelynek a nyu­gati falon végigfutó szakaszát ma Tóth Ár­pád sétánynak nevezik. Tóth Árpád versbe is foglalta: Kora este a padon / Ülök, künn a Bástyán, / Tûnôdöm a csillagok / Néma for­dulásán; / Kaszáscsillag, az öreg, / A nyugati szélen / Éppen nyugszik: eleget / Ragyogott a télen. (Kaszáscsillag, 1. versszak) Szerb Antal is megemlíti 1935-ös Buda­pesti kalauz marslakók számára címû mun­kájában: „A szerelmek itt szoktak kezdôdni, Uram, miért, miért nem, ki tudja. Talán a tábornokok ihletik a tudatalatti rétegeket, hogy a hazának katona kell. Az ember leül egy padra a hölggyel, majd megfagy, csak 3 BUDAPEST 2009 május Látta-e már Budapestet éjjel...

Next

/
Thumbnails
Contents