Budapest, 2009. (32. évfolyam)
1. szám január - Vargha Mihály: Budapest Építészeti Nívódíja, 2008
Az építészeti koncepció alapját egy szabadon használható váz- és burkolatrendszer képezi, amely formában és nagyságban különbözô vendéglátó és szolgáltató létesítményeket tud befogadni. A tartószerkezet egyedi acél pillérváz szerkezet és elôre gyártott faváz szerkezet. A belsô kialakítás minden pavilonban flexibilis, ám jelenleg még alig-alig kiépített. A város számára fontosak az ilyen „kísérletek”, ahol a fejlesztô és az építész együttmûködésébôl az ott élôk számára „jó helyek” keletkeznek, emellett igényességükkel a város arculatát gazdagítják (építész: Turányi Gábor DLA, Mórocz Tamás és Turányi Bence ; T2.a Építész Iro da Kft.). A Semmelweis Egyetem új Oktatási Központja Az egyetemi épület a Tûzoltó utca – Thaly Kálmán utca sarkán a ferencvárosi rehabilitáció legnagyobb beruházása. A 2002-ben készült szabályozási tervben meglehetôsen pontos elôírásokat fogalmaztak meg, s azokat az alkotók példamutatóan figyelembe vették. Így létrejött a szabályozási terv szerinti új tér (Vendel-tér), a tömbbelsôben az észak-déli irányú gyalogos pasz százs, a Tûzoltó utcai zártsorú csatlakozás a megmaradó épületsorhoz. A nívódíjas ház tervezésnél a legna gyobb nehézségét nyilván a hatalmas épülettömeg környezetbe illesztése jelentette, annak ellenére, hogy a Vendel és a Tûzoltó utca felôl is nagyobb tömegû épületek határolják az egyetem számára kijelölt területet (iskolák és az egykori ipari épület – a legutóbb Tûzraktérként ismert, lepusztult, terror-támadást idézô ház, melyet hamarosan átépítenek). A megvalósult Oktatási Központ minden nézetbôl megfelelô látványt nyújt, sehonnan nem tûnik túlméretezettnek. A Thaly Kálmán utca felôl az elôreugró párkány takarja a felsô szinteket, így az épület alacsonyabbnak látszik. A Tûzoltó utcában a szomszédjaihoz történô zártsorú csatlakozás megoldása mintaszerû. Alaprajzi szervezése világos, áttekinthetô. A három belsô udvart határoló keresztirányú szárnyak logikus rendszert alkotnak. A közterülethez kapcsolódó „fél-nyilvános” tér, a több szintet átfogó aula nagyvonalú megoldás, amely alkalmas a jelentôs forgalom fogadására, de intim hangulatú kisebb tereket, büfé-szigeteket, galériát is tartalmaz (építész: Noll Tamás és Ma dzin Attila; belsôépítész Csavarga Ró zsa; M-Teampannon Építész és Mérnöki iroda Kft.) A Richter Gedeon Kémiai Kutató- és Irodaépülete Magyarország egyik legnagyobb termelôvállalata a vizuális kakofóniában majdnem egy egész utcát tölt meg Kôbányán, a Gyömrôi út elején. 101 éve vásárolt itt elôször telket Richter Gedeon , ahol néhány évtized múlva már nemzetközi jelentôségû gyógyszergyár mûködött. Jobb esetben az érzékelhetô fejlôdés látványa is lehetne az, ami itt fogad, követhetô, felismerhetô kortörténet. Ám mindent behálóznak a csövek, a felismerhetetlen „spontán tervezettség”. Leginkább a toldozgatás, a buhera képe az, amit a több évtizedes „ipari hagyomány” mutat ma e helyen. Fel-felújított részletek, örökösen újrakezdett, de soha be nem fejezett átalakítások. A cég csak a centenáriumhoz közeledve gondolt valódi fejlesztésekre, így bízták meg a Zoboki-Demeter és Társai Építészirodát elôször némi homlokzatfelújítással, majd egy összefüggô arculati terv elkészítésével, s mindennek folyományaként mostanra az elsô épület is megszületett. A zöldmezôs fejlesztésként készült, most nívódíj jal elismert iroda- és labor tömb – közöttük impozáns fogadócsarnokkal – lényegében három- illetve négyosztatú épület. A középfolyosókra fûzött cellairoda-szárny belülrôl igazi meglepetés: a tükrözôdô és részben átlátható üvegfalakkal ez az idejétmúltnak tûnô rendszer is egyszerre válik korszerûvé és világossá. Hasonlóan frappáns az L-alakú laborszárny elosztása (szigorúan védett kutatótér középen, körülötte a kiszolgáló terek). S ami egészen különleges: a kettôt összekötô, szabadon formált lépcsôtér (építészet: Zoboki-Demeter és Társai Építésziroda és ZÉ Design Építésziroda Kft.; Zoboki Gábor, Oláh Éva és Tóth Zoltán ). 13 BUDAPEST 2009 január
