Budapest, 2008. (31. évfolyam)
2. szám február - Gács János: És megszületett a telefonhírmondó...
Az írásunk élére szedett mondatokkal köszöntötte 1893. február 15-én reggel 9 órakor a Telefonhírmondó bemondója a Magyar utcai stúdióból az elsô 28 elôfizetôt. Ismerkedjünk meg az elôzményekkel! Puskás Tivadar (1844 Pest – 1893 Buda pest) Bell e tárgyba vágó alapszabadalmá nak nyilvánosságra kerülése (1876) után felkereste Edison t, munkatársa lett, s labo ratóriumában többek között a hálózatok fejlesztésével is foglalkozott. Vélhetôen közremûködött a párizsi telefonközpont és állomásai kapcsolatrendszerének kiépítésében, az üzemeltetésében pedig bizonyosan anyagi sikerrel vett részt. Az ügy, az ötlet iránti elkötelezettsége látszik ezekbôl az adatokból, s ezt csak erôsíti az a tény, hogy a budapesti hálózat és központ létrehozására és üzemeltetésére sikerült rávennie öccsét, Puskás Ferencet, aki ezért még katonai karrier jét is feladta. Mivel akkoriban Párizsban élt, bizonyosan felfigyelt az 1881-ben ott rendezett elektrotechnikai világkiállítás szenzációjára, a dalmûtelefonra, amely a C. Ader által kifejlesztett, a súgólyuk két oldalára elhelyezett mikrofonok segítségével sztereóban (!) közvetítette a párizsi opera elôadását azon tizenhat szerencsés látogató számára, aki bejutott a pavilonba, és fülére illesztette a hallgatókat. A dalmûtelefon egy évre rá, 1882-ben megérkezett Budapestre. Puskás Ferenc és munkatársai az újságíróbál alkalmából közvetítôvonalat építettek ki a mai Astoriánál állt Nemzeti Színház és a Vigadó között, s a vendégek ezen át hallgathatták az opera-elôadást. Ezt írta errôl a a Budapesti Hírlap: „Hunyady László nemzeti szinházbeli elôadása telefon közvetítésével, tömeges megrohanásnak lett tárgya. Annyian voltak a kik hallani akarták ezt a csodát, hogy a tolongásba... nagy kitartás és türelem és jó fül kellett hozzá, hogy az ember a programm e pontját élvezhesse.” Puskás 1884-ben Budapestre költözött, hogy elhalt öccse helyébe lépve átvegye a vállalat igazgatását. A „gründerzeit” lázában égô fôváros élénk üzleti élete nyilván segített a telefonhírmondó alapgondolatának megérlelôdésében: az üzletemberek minél több és minél frissebb, fôként gazdasági és politikai információt igényeltek. Megoldásra várt azonban az a probléma, hogy az „adás” ne csak néhány hallgatóhoz, hanem akár több száz vagy több ezer elôfizetôhöz is eljuthasson. Ezt a cégfônök transzformátor közbeik-És megszületett a telefonhírmondó... Gács János „Üdvözöljük Budapest lakosságát. Üdvözöljük olyan szokatlan módon, mely páratlan az egész világon. Üdvözöljük az elsô várost, amelybôl a telefonhírmondó az egész világon gyôzedelmes útjára indul.” 34 BUDAPEST 2008 február A Budapest 1896. évi február 18-ki számának címlapja
