Budapest, 2008. (31. évfolyam)
2. szám február - Albertini Béla: Balogh Rudolf nyolcvan éves Budapest-képe
Harctéri jelenetek, a katonaélet, a magyar táj és ember fotográfusának tiszteli a szakközönség s a fotómûvészet múltjának ismerôi, kedvelôi Balogh Rudolfot (1879–1944). Pedig a századelôn s késôbb számos képet készített és publikált Budapestrôl a sajtóban. Erre emlékeztet Kin cses Károly és Kolta Magdolna munkája is – Minden magyar fotóriporterek atyja: Balogh Rudolf, 1998 –, s Baki Péter tételes jegyzéke – A Vasárnapi Ujság és a fotográfia 1854–1921, 2005 –, amelyben számos ilyen munkáját listázza. Látszólag nem illenek életmûvébe a századelôn készült budapesti szociofotói sem. Nyomtatásban megjelent felvételei mégis arra figyelmeztetnek, hogy – bár érintôlegesen – ezen a területen is maradandót alkotott. Remélem, egyszer majd lesz lehetôség annak bizonyítására, hogy e mögött nemcsak a pályakezdô riporteri munka „mindenevô” jellege, hanem konkrét életrajzi motívum is fellelhetô. A Budapest-fotográfus Balogh Rudolf 1928-as megidézése ezeken az oldalakon nem véletlenszerû. A Bethlen István mi niszterelnök nevéhez fûzôdô konszolidáció eredményei erre az idôszakra szinte minden tekintetben beértek. 1922-ben lezárult a sorozatos kormányválságok korszaka. Magyarország a Népszövetség tagja lett. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviselôi is megjelenhettek ekkor a parlamentben, és a budapesti önkormányzatban is erôteljes képviselettel rendelkeztek. A háborút és a forradalmakat követô inflációnak az 1924-ben elnyert népszövetségi kölcsön véget vetett. A stabilizáció részeként 1927-ben megjelent az új, értéket képviselô pénznem, a pengô. Gazdasági fellendülés kezdôdött, erôteljesen növekedett az ipari termelés – fôként a textiliparé –, amely a fôváros fejlôdésében különösen pozitív hatású volt. 1925-ben megnyílt a Corvin Áruház. Megkezdôdött a rádióadások sugárzása; a teljesítménynövelés éppen 1928-ban ment végbe a lakihegyi adó üzembe helyezésével. Bethlen kultuszminisztere, Klebels berg Kunó, aki 1922-tôl vezette a tárcát, a vidéki iskolarendszer korábban soha nem látott felvirágoztatása mellett fejlesztette az egyetemeket, megerôsítette a Magyar Tudományos Akadémia anyagi támogatását. 1928-ban megszûnt a korábbi numerus clausus okozta vallási/faji szempontú korlátozás az egyetemi felvételeknél. Klebelsberg kulturális intézetet létesített Bécsben, Berlinben és Rómában, Balogh Rudolf nyolcvan éves Budapest-képe Albertini Béla Neve elsô világháborús felvételekre és még inkább remekmívû magyaros fényképekre emlékeztet. Mondhatjuk: indokoltan. Hiszen elsôsorban e témakörökben készült képei teremtették meg hírnevét. Ám ahogy az ilyenkor lenni szokott, munkássága más dimenziói kissé homályban maradnak. Holott számos Budapest-fotót készített. 15 BUDAPEST 2008 február FÉNYÍRDA Jégzajlás a Dunán
