Budapest, 2008. (31. évfolyam)
11. szám november - Gerle János: Egy műteremház Józsefvárosban
Csak a saját érdeklôdésem – és a magyar kultúra – szempontjából legjelentôsebb mesterekre és munkákra hivatkozom: Maróti Géza szobrásznak és építésznek éveken át itt volt a mûterme, itt készült a velencei biennálé magyar pavilonjának terve, amelyen Kós Károly is dolgozott, amikor az egyetem rôl éppen kikerülve irodájába hívta a mester. Maróti Róth Miksá val, a századforduló legnagyobb üvegmûvészével közösen itt tervezte meg a mexikói operaház hatalmas üvegkupoláját, amire a megbízást a milánói nemzetközi kiállítás itt elôkészített magyar pavilonjának sikere révén nyerte el. Csorba Géza ebben az udvarban faragta Ady Endré nek a Fiumei úti sírkertben álló síremlékét. Itt dolgozott több köztéri szobrán Ferenczy Béni, aki tanársegéde, Martsa István révén rendszeres vendége volt a háznak. Seenger kôfaragói óta tehát folyamatosan eleven mûvészi tevékenység töltötte meg az udvart, kiállítások, mûvészközösségek szervezôdtek, esküvôk zajlottak, világhírességek látogattak ide. A Martsa-mûteremben hatalmas néprajzi és festészeti anyag gyûlt össze, az udvaron az ipartörténeti emlékek mellett egész szoborgaléria található, képzôs diákok ma is rendszeres látogatói a mûtermeknek, amelyekben idônként jeles mûvészeti rendezvények zajlanak. Az itt alkotók és hírneves vendégeik nevét hosszan lehetne sorolni, a rájuk emlékezô dokumentumok bôven kitennék egy újabb közgyûjtemény anyagát. Ezt az egyedülálló kulturális jelenséget gazdagítja a Tavaszmezô utcai ház 1993 óta. Ekkor utalta ki a VIII. kerület – pontosabban a kerület jóváhagyásával a fôváros – a kerület tulajdonában lévô emeleti lakást a Magyarországi Roma Parlamentnek és a Phralipe Független Cigány Szervezetnek, a rendszerváltás utáni legelsô független cigány kulturális szervezeteknek. Azóta itt oktatás folyik a házban, színházi bemutatókra kerül sor, itt mûködik az Amaro drom folyóirat szer kesztôsége, egy kisebbségi jogvédô iroda. Itt találkoznak az ösztöndíjas fiatalok, és változó kiállítások mellett itt található az ország (a pécsi Rácz Aladár Közösségi Ház kisebb anyaga melletti) egyetlen állandó cigány festészeti gyûjteménye (amelynek jóval több a külföldi, mint a magyar látogatója). A Józsefvárosi Vagyongazdálkodó Kft. az ideiglenes bérleti viszonyt a kerületi önkormányzat ingatlanfejlesztési projektjére történô hivatkozással idén nyáron felmondta (miután az egy éve indokolatlanul felemelt bérleti díjból származó adósságot elengedte). Minthogy az 1993-ban remélt törvényi szabályozás, amelyre az eredeti bérleti szerzôdés még hivatkozott, és amely a kisebbségi kulturális egyesületek számára helyet és folyamatos támogatást biztosított volna, elmaradt, a bérleti viszony felmondásával a Roma Parlamentnek vagy el kell fogadnia egyet a felajánlott bérlakásokból, amelyek körülbelül negyedennyi helyet biztosítanának a mûködéséhez, vagy teljesen helyiségek nélkül marad. Az önkormányzat ajánlata, hogy a kulturális értékvédelem szem elôtt tartásával gondoskodni fog a Lotz freskó (valójában a 18 éves Lotz tanítvány, Kölber Dezsô mûve) megôrzésérôl, a lényegrôl tereli el a figyelmet. A József utcai ház egyik oldalán lévô foghíjtelken már az elvi építési engedélyezés folyamata zajlik, amivel kapcsolatban a mûtermek kertjében, a telekhatárhoz közel álló két hatalmas, egészséges fa megmentéséért, valamint a túlzott beépítés (hét emeleten 57 lakás) ellen folyik most éppen a helybeliek küzdelme. A nagy lakásszám miatt az autók egy részét is csak egy lebetonozandó udvaron tudnák elhelyezni. Ha a szó tényleges értelmében vett fejlesztésrôl és értékvédelemrôl lenne szó ezen a területen, akkor az elpusztítás helyett a kialakult, meglévô, jól mûködô értékeket kellene fejleszteni. A szükséges funkcionális tisztogatás végrehajtásával, az évtizedek óta elmaradt felújítások pótlásával, a bérlôk által összeállított program alapján, velük egyeztetve megtervezett átalakítások, bôvítések kivitelezésével. Ellenkezô esetben, bármennyi lakás épül is a helyükön, bármekkora bevételre tesz is szert a Lakásépítô Társaság és az önkormányzat, pótolhatatlan kulturális értékeket tesz tönkre. Ezek között is különösen nagy súllyal esik latba az eredményesen dolgozó Roma Parlament mûködésképtelenné tétele, hiszen az egyetlen országos hatókörû cigány kulturális központról van szó (ami persze eleve botrány). Több, a városi értékeket, a szociális igazságot és jogrendet védô civil szervezet ösz szefogott a helybeliekkel és közvetlenül érintettekkel az épület és a mûtermek megmentéséért. A Podmaniczky Páholy Nyílt levélben szólította meg a döntésben és sorsában szerepet játszók és vállalók legszélesebb körét, figyelmeztetve ôket felelôsségükre. (A Nyílt levelet a BUDAPEST októberi száma is közreadta.) Tudják: ezúttal is a profit maximalizalizása érdekében a közös szellemi és környezeti értékek semmilyen megcsonkításától vissza nem riadó, a hatalom minden fegyverével felszerelt akarattal állnak szemben, biztos igazuk tudatában. Vajon a civil mozgalmak összefogása felé vezetô útnak egy újabb csalódással terhes állomása, vagy a közérdek képviseletének értelmébe vetett hitet erôsítô siker következik? ● 9 BUDAPEST 2008 november fotó: Sebestyén László fotó: Sebestyén László
