Budapest, 2008. (31. évfolyam)
11. szám november - Gerle János: Egy műteremház Józsefvárosban
A hír, hogy egy Lotz Károly freskó van veszély ben, hogy költöznie kell a Roma Parlamentnek, hogy valamilyen „új szemléletû ingatlanfejlesztés” áldozatául eshet a Tavaszmezô utca 6. és a vele szomszédos József utca 37. alatti kis mûvésztelep, megjárta a napilapokat és a különféle hírportálokat. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal dicséretes gyorsasággal reagált, ideiglenes védelem alá helyezte a két épületet, és ezzel némi bizonytalanságot varázsolt a projekt megvalósíthatóságának már eldöntöttnek látszó menetrendjébe. Közben az önkormányzat illetékeseit addig faggatták a sajtó munkatársai az épületegyüttes sorsáról, míg a különféle szóbeli nyilatkozatok mellett egy írásbeli állásfoglalást is sikerült kicsikarniuk tôlük. Az interneteten olvasható válasz, amelybôl alább idézek, a hivataloskodó, nyakatekert, a valóságot érthetelen fogalmazással elfedni törekvô nyelvhasználat tipikus – és sajnos szokásos – példája: „A Józsefvárosi Önkormányzat a kerület lakásállományának fejlesztése érdekében többségi önkormányzati tulajdonban lévô Józsefvárosi Lakásépítô Társaság létrehozásáról döntött. A társaság feladata, hogy az önkormányzat által kijelölt helyszínekre dolgozza ki a projekteket. A projektek biztos elindulásához a fejlesztô partner adja a terveket, szerzi meg a szükséges építési engedélyeket, és szervezi meg a generál-kivitelezést, a finanszírozást és az értékesítést. Az önkormányzat ezután dönt a projekt indításáról és a fejlesztendô telkeket biztosítja. Az önkormányzat a gazdasági társaságban az ingatlanfejlesztések elkészültekor részesül a fejlesztések eredményeiben, a piaci telekáraknál magasabb úgynevezett fejlesztett értékhez jut hozzá, emellett lehetôsége van a Egy mûteremház Józsefvárosban „Fejlesztés” vagy fejlesztés? Gerle János Vannak a városban a múltnak különös sûrûsödési pontjai. Helyek, ahol több fontos esemény történt, mint másutt; helyek, amelyek magukhoz vonzottak alkotó embereket és az emlékezésre méltó eseményeket. Ha ráadásul folyamatosan fennmarad ez a sajátos vonzás, akkor akár hiszünk egy ilyen hely bûverejében, akár nem, az elpusztítására emelt kezet le kell fogni. 6 BUDAPEST 2008 november A József utcai homlokzat fotó: Sebestyén László
