Budapest, 2008. (31. évfolyam)
9. szám szeptember - Eleőd Ákos: Memento Park
„ ...Az elsô ütemében befejezett, de további kialakításában kész tervekkel rendelkezô park vörös téglaarchitektúrája feszes és tárgyszerû. Központi eleme a szándékoltan túlzó léptékû kapuja, amely timpanonnal, ívekkel fogadja a vendégeket, mellôzi ugyanakkor az üres formaidézetekben rejlô poénokat (...) Eleôd parkja: a megvalósult, életképes konceptualizmus ...” Bojár Iván András mûvészettörténész A Tanú tér trapéz alakú tér díszburkolat tal, tervezett fényekkel, a Szoborpark szerves folytatása, a gondolatmenet befejezése. A trapéz hosszanti talpa az „Egy mondat a zsarnokságról” Szoborpark fôhomlokzata, közepén a Vers. A trapéz két oldala a térfal két épülete, homlokzati karakterük összehangolt a Szoborpark-kapuzat birodalmi architektúrájával, de annál jóval kisebbek, normális léptékû házak, megteremtve az eredeti tervezôi koncepció térhatását. Hangsúlyozzák/ellenpontozzák a Kulisz szafal brutális monumentalitását. A trapéz rövidebb talpa: a Szoborpark homlokzatával szemben, eredeti nagyságban, pontos tömegarányok szerint megépítve. Ott áll a Sztálin-szobor dísztribünje, posztamense, és rajta a Csizma. Tartalmi koncepció: a tér és a térfal épületei a kulturális akcióterület, a komplex funkció tartalmi és kiszolgáló egységei. Azaz: – mûvészeti központ, tematikus kiállítások, konferenciák, filmklubok, szabadtéri színpadi események helyszíne. – idegenforgalmi központ, kulturális turizmus-témapark, a „velünk élô történelem” múzeuma. – oktatási központ, kihelyezett történelemórák; a 20. század címû vizsgatétel atmoszférikus kordokumentuma. A Memento Park kortörténeti múzeum. Vállalt programja, hogy a kiállításokkal, elôadásokkal, helyszíni történelemórákkal megidézze közelmúltunkat, amelynek darabjai: hamis nosztalgia nélkül, gúnyos szellemi bosszú nélkül, cinikus „emlékezetpolitikai konszenzus” nélkül kordokumentumok. Múltunk a miénk. Ismerjük meg, dolgozzuk föl, gondolkozzunk el rajta! „ ... a budapesti Memento Park amelynek tervezôje és (az építészetben egyáltalán nem megszokott módon) koncepciójának kidolgozója Eleôd Ákos építész – úgy vélem, minden másnál jobban példázza európai kultúránk alapértékeit, a szabadságot és a toleranciát, s különösen annak egyik leglényegesebb elemét, az emlékezés szabadságát – s ugyanakkor kötelességét is. ... az utánunk jövô nemzedékek soha ne felejthessék el, volt egyszer egy diktatúra, amely ily módon írta újra, hamisította meg a történelmet (...) a Memento Park örök figyelmeztetés a józanságra; (...) létrejöttét rendkívül jelentôs társadalmi eseménynek tartom.” Sulyok Miklós mûvészettörténész A koncept filozófiája A koncept a Tanú tér épületegyüttesén belül tartalmazza a Sztálin-dísztribün és a Csizma mementóját, szemben elhelyezkedve az „Egy mondat a zsarnokságról” Szoborpark kapuzatával, a Vers-táblával. Ezáltal a forradalom emlékezetének két legfontosabb szimbóluma segítségével ’56 csorbítatlan mítoszát ôrzi, s a rendszerváltásnak emléket állító Szoborparkkal szerves gondolati kapcsolatban, az ’56-os forradalom és a rendszerváltás közös és konszenzusos szabadságeszméjét, az elfojthatatlan szabadságvágyat idézi meg. A Tanú tér súlyvonala két pillanat közé van kifeszítve, a kortárs magyar történelem két emblematikus azonosulás-pillanatának állít emléket: 1956-ban, az egyre gyorsuló drámai események folyamatában, október 23. reggelén még nem volt forradalom, estére viszont már „lánggal lobogott”. A kettô között volt, kellett lennie egy pontnak, amely a Forradalom születésének pillanata. Ennek állít emléket a Tanú tér keleti oldalán a Sztálin-dísztribün és a Csizma. A Sztálin-dísztribün, amelynek építészeti mementója a diktatúra megalomániájának örökérvényû mauzóleuma; s a Csizma, 3 BUDAPEST 2008 szeptember Homo Humanus Kft. archívum, grafika Graphisoft CAD Stúdió Homo Humanus Kft. archívum, grafika Graphisoft CAD Stúdió A Tanú tér nappali képe A Tanú tér esti képe
