Budapest, 2008. (31. évfolyam)

8. szám augusztus - Búza Péter: Volt egyszer egy vincellérház

emlékhelyeit. Schams Ferenc, aki Széchenyi biztatására lett a magyar szôlészet-borá­szat elsô nagyszabású tudósa s gyakorlati szakembere – érdemeit számos tanulmány taglalja, ô maga kétkötetes állapotfelmérô monográfiájával bizonyítja –, a Mayerffy Fe­renc adományozta, mintegy ötven holdnyi mintaszôlô területén rendezi be Magyaror­szág elsô vincellériskoláját. Tehát Mayerffy Ferenc szôlôsében, amelynek kiterjedése a hiteles adat szerint ötven hold körüli. A Plósz-birtok is éppen ekkora, de az, amelyet a Nagyszôlôs utca ketté metsz, több mint a duplája ennek. Óvatosan kezelendô, de érv ez amellett, hogy az utóbbi volt Mayerffy Ká­rolyé. Ez meg itt, a Gellérthegyen valószínü­leg Xavér Ferencé. Plósz Sándor kimentett a bontási anyagból egy téglát, az évszáma: 1822. A legrégebbi épületrészhez tartozott. Ha ok és okozat rendjében nem tévedtünk el eddig, le is szögezhetjük: Plószék késôbbi présházát, amelyet Schams eredetileg vin­cellériskolának használt, még Mayerffy, a Franz építhette! Az iskola az 1830-as évek közepén fog­lalta el a szôlôskertet, házat s annak pin­céjét. Utóbbi hét méter széles, negyven méter hosszú, a budai kôbánya felé ve­zetô járat támasza mészkôlábazat, felette tégla a fal s a boltozat. Máig ép és egész­séges, a kupacba dombozott ászokkövek is azok. Csak éppen már nem támasztják alá a valaha bizonnyal sokszáz literes hor­dókat sorakoztató gerendákat. Szolgáltak a házzal együtt közel kétszáz éven át, míg pontot nem tett történetükre a históriai ér­tékek iránt teljes közömbösséget tanúsító, a polgármentalitástól fényévnyi távolságra álló (ráadásul helyi!) hatalom. További adatok is amellett szólnak, hogy ez a hely: az a hely. A család ôrizte iratok sze­rint Plósz Lajos a szôlôvel együtt „présházat” vásárolt meg itt. Tudjuk, Schams 1839-ben meghalt, s a szintén nagytekintélyû Entz Fe ­renc vitte tovább az iskolát, de éppen 1853-ban alapított újat (Haszonkertészeti Képzô Gyakorlati Tanintézet), amikor – ugyanebben az esztendôben – az orvosdoktor megvet­te ezt az ötven holdat. És soha nem szabad alábecsülni a szájhagyomány hitelességét sem! Olykor apró „elhallásokkal” ugyan, de nagyon is alkalmas közvetítôje a messzire került idôk üzenetének. Hogy tudniillik ez itt valamikor „a” vincellérház volt... Amint utaltam rá: Buda városa, a jobb­part a szôlészet-borászat szakképzô isko­láinak hiteles helye. Entzé 1860-ban szûnt meg, de ô maga az ugyanakkor megala­pított Vincellér- és Kertészképzô Gyakor­lati Tanintézet igazgatójaként mûködött tovább, vagyis innentôl kezdve tulajdon­képpen államosított magániskolája elsô embereként szolgálta az oktatást. Címtári és térképinformációk alapján valószínûnek látszik, hogy Entz Ferenc igazgató úr tan­intézete és -kertje a mai Sánc utca nyugati oldalára települt, tehát a budai kôbányá­nak éppen a másik oldalára, mint ahol a Mayerffyé foglalja el a lejtôt. Itt még az 1880-as években is szôlôk feküdtek. Az iskola 1869-ben nevet vált (Budai Vincelléreket és Pincemestereket Képzô Intézet), s aztán 1878-ban tovább költözik a Gellérthegy nyugati lejtôjére. A rendel­kezésére bocsátott városi terület határa északról a Szérû utca, a telek a Villányi útra dôl. Újabb és újabb nevek alatt, újra és újra átszervezve lesz végül az oktatás e fontos intézményébôl Magyar Királyi Ál­lami Kertészeti Tanintézet, 1939-tôl pedig Magyar Királyi Kertészeti Akadémia. A filoxéravészt követôen felsôfokú képzést is indít a kormány, Darányi Ignác szakmi ­niszter. Ez kezdetben még csak tanfolyam­jellegû, itt folyik az oktatás a Villányi úton, de hamarosan már az 1904-ben alapított Ampe­lológiai Intézet pavilonjaiban, a mai Herman Ottó utcában (akkor Debrôi utcának hívják, s már egy másik budai szôlôterület kellôs kö­zepe), hogy aztán 1943-ra révbe érjen, ismét a Villányi úton, ahol abban az évben alapítják meg – megint új néven – a Magyar Királyi Kertészeti és Szôlészeti Fôiskolát. (1986-tól Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, ma a Corvinus intézeteinek egyike.) De ezek a fejlemények már nem kap­csolhatók a budai vörös nemzetközinek mondható karrierjéhez. Annak a filoxérával végleg leáldozott... ● 19 BUDAPEST 2008 augusztus Az egykori vincellérház megmaradt pincéje

Next

/
Thumbnails
Contents