Budapest, 2008. (31. évfolyam)
7. szám július - Csontó Sándor: A magyar színészet legnagyobb félreértése
Rott Sándor rendkívüli ábrázolóképességének köszönhetôen félszáz (!) esztendôn át nevettette a magyar, az osztrák és a német publikumot. Legnagyobb érdeme a varieté mûfaj magyarosítása. A zseniális komikus 140 éve született Budapesten egy dolgos szabómester sokadik gyermekeként – hol máshol, mint a Király utcában? Fiatal korától kezdve magába szívta a környékbeli gajdoló árusok figuráit, a színes vásári forgatag arcainak sajátos mimikáját. Polgári iskoláit követôen négy esztendôn keresztül egy Csengery utcai fametszô mûhely segédeit és mesterét szórakoztatta. Tizenhét évesen az Iparosok Egyesülete által rendezett mûkedvelô elôadáson a Ferenciek-bazárában olyan meggyôzôen alakította egy öreg paraszt szerepét, hogy tehetségére felfigyelt a kor rettegett kritikusa, Silberstein Adolf . A fiú sorsa nagyot fordult, szülôi beleegyezéssel egy német nyelvû bécsi színházhoz szerzôdött volna. Már érvényes papírokkal rendelkezett, amikor találkozott Oroszi Antal lal és Leit ner Henrikkel, az akkor szervezôdô Folies Caprice Varieté direktoraival, akik rögvest állást kínáltak neki. Tehetségben nincs hiány Sikerszériája 1891-ben, Grün kibic szerepével indult a Folies premierjén. „Az elsô elôadás után Oroszi berontott az öltözômbe és lelkendezve mondta: – Tévedtem! Magának nem hatvan, hanem száz forint a fizetése! – Tehát már az elsô nap emelték a gázsimat!” – írja visszaemlékezéseiben. A Kalabrias parti címû darab három folytatásban összesen 1500 elôadást ért meg, ami elôadásrekord volt a Monarchiában. Rott kivételes karikírozó készséggel, mesteri arcjátékkal, vérbô humorral formálta meg figuráit, az ügyefogyott, de lázadó kisembereket. Sokoldalú alakító készsége és bravúros rögtönzô képessége a pesti magyar nyelvû kabaré elsô és legjelesebb tagjává emelte. 1896-ban Mundi Rosenkranz a második nagy alakítása, ez 600 elôadást ért meg. A következô évben már ô az Artista Egyesület, a korabeli színészkamara elnöke. (Ekkoriban artistának neveztek mindenkit, aki a szórakoztatóiparban mûködött: zenészeket, színészeket, táncosokat, de a mai fogalmak szerinti artistákat, például zsonglôröket, bûvészeket is.) 1902-tôl Rott vezette a Folies-t, miközben nagy gondot fordított arra, hogy fôvárosi állandó színháza mellett a Monarchia nagyobb városaiban is fellépjen. Tehetségére jellemzô, hogy a Nemzeti Színház jeles színésze, Újházy Ede hozzá küldte tanít ványait: „nézzék meg, hogyan csinálja a Rott, és utána jöjjenek vissza”. A magyar közönség elismerése mellett, a kor Európájának jeles mûvészei és uralkodói is Rott-rajongók lettek. Többször szerepelt óriási sikerrel Bécs, Berlin, Brünn, Prága színpadain, a császári család személyes felkérésére játszik ôfelsége I. Ferenc József elôtt Bad Ischlben. Ekkor keletkezhetett ez a poén: „Ki az a szakállas, egyenruhás öregúr ott, a kis Rott mellett?” Rott nem mellékesen a kártyajátékok minden trükkjét ismerte, Vannak címmel kártyakönyvet is írt 1904-ben. A magyar színészet legnagyobb félreértése Csontó Sándor 24 BUDAPEST 2008 július A Kalabrias partin évtizedekig röhögött a Monarchia közönsége. (Rott, Pfeifer, Steinhardt és Schönberg)
