Budapest, 2008. (31. évfolyam)
5. szám május - Török András: Budapest krónikája
Méreteiben is hatalmas és tartalmas, bízvást alapmûnek tekinthetô könyv jelent Budapestrôl 2007 ôszén, amely egyetlen recenzióban alig tekinthetô át. Nem is érdemes álcázni, hogy az öröm ezúttal elnyom minden hibakeresést. Valamikor 2003 tavaszán Bart István , az író, szerkesztô és mûfordító, kiadói gründoló ember felkereste Fodor Pétert, a Fôvárosi Szabó Er vin Könyvtár fôigazgatóját a könyv víziójával – mert ez a könyv a könyvtár, különösen annak Budapest Gyûjteménye és egy sikeres magánkiadó, a Corvina szövetkezésével jött létre. De mondhatjuk azt is, hogy hármas szövetségben, hiszen a hosszú szerzôlistában a tudományos Budapest-kutatás olyan vezéregyéniségeit találjuk, mint Póczy Klára, Bak Borbála, Laszlovszky József, Gyáni Gábor, Kerényi Ferenc, Ungváry Krisztián és mások. A könyv módszere természetesen az egyszerû, lineáris kronológia, nagyobb részekre nem tagolódik – ez nem is hiányzik. A szó szerint vett kronológia mindig lila keretben, lila szövegmezôben olvasható. A többi keretben részben idézetek, részben források épkézláb méretûre szabdalt részei. Ami olykor kissé hiányzik, az a szövegek kissé konzekvensebb forrásjelölése. A dôlt betûs részek szemlátomást mindig forrásszöveget jelentenek, ennek forrása olykor hiányzik. Példának okáért az 1859-es évet taglaló részben (265. oldal) érdekes beszámoló olvasható Verekedés a „Kövér tetû”-ben címmel, és ennek végén mindössze annyi szerepel: „Sajtóhír”. De máskor is elôfordul, hogy egy sajtóhír forrásául csak az orgánum nevét adják meg, a dátumát viszont nem (például a 294. oldalon két egymás alatti keretben idéznek a Pesti Naplóból, de csak az egyik esetben dátummal.) Mindez persze nem az élvezeti értéket, inkább csak a kézikönyvként való használhatóságot csökkenti valamelyest. Ideje rátérni a könyv legfôbb erényére – a források és illusztráció újszerûségére. Még a tájékozottabb Budapest-bolond is úgy érzi, hogy itt túlnyomórészt még nem publikált forrásokat lát – különösen áll ez a képekre – és nem kevésbé a levont következtetésekre. A késôi Kádár-korszak (amelyre úgy emlékszünk, mint egy unalmas korra) különösen érdekes olvasmány. 1979-80-ról a 654. oldalon például a következô öt tétel olvasható és látható: A HVG próbaszáma, „Brezsnyev Csepelen” – híradás a Népszabadságból, „Könnyítse munkáját” – blanketta a Patyolatba, amire otthon fel lehet írni a szennyes tételeit, Méhes Lajos, MSzMP budapesti elsô titkár 1980-as beszédének részlete arról, hogy az értelmiség „egyes kisebb csoportjaiban helytelen nézetek is élnek és hatnak”. És legalul fakszimilében a szamizdat Bibó emlékkönyv elôszava. A könyv erényei számosak. Az alapos forrásfeltárás, az élvezetes forma, a gazdag illusztráció, az értelmes, sohase trükközô tördelés (Képszerkesztô Nagy Zita és Sándor P. Tibor , tervezte Badics Ilona tervei alapján Gelányi Mariann .) Mindezek együtt valamilyen teljességet sugároznak, az életkortól függô sorozatos „aha-élmények” mellett. És ráadásul a könyv nem nélkülöz bizonyos regényszerû karaktert, olvasmányosságot. Akárhányszor kézbe veszi az ember, nehezen teszi le. E szekérderéknyi dicséret után nem hallgatható el hogy a Budapest Krónikája abban is egy regényhez hasonlít, hogy nem tartalmaz semmilyen (!) mutatót – s ez valósággal lefokozza a kézikönyv használhatóságát. Talán elkészült, de terjedelmi okokból kimaradt? Akár így, akár úgy, ezt pótolni kellene, még a bizonyára elkövetkezô új kiadás elôtt. Ha én könyves igazgató lennék, megcsináltatnám, és feltenném a kiadó honlapjára. Végezetül érdekes apróság, hogy a könyvet egy fôvárosi és egy banki alapítvány mellett az ING Magyarország Ingatlanfejlesztô Kft. támogatta egymillió forinttal és háromszáz példány megvásárlásával. Ötven példányt ügyfeleinek ajándékozott, a többit pedig budapesti iskolai könyvtáraknak adományozott. Cserébe azt kérte, hogy az utolsó oldalon a cég által épített Vörösmarty tér 1. számú ház szerepeljen. Ezt a kiadó szívesen teljesítette, noha nem kis technikai bravúr kellett ahhoz, hogy ez megtörténhessen, hiszen az állványokat 2007. október közepén bontották le, és a könyv egy hónappal késôbb már a boltokban volt. ● Budapest krónikája a kezdetektôl napjainkig. Corvina, 2007, 713 oldal, ára 14.990 Ft. 39 BUDAPEST 2008 május Budapest krónikája Török András