Budapest, 2008. (31. évfolyam)
5. szám május - Hidvégi Violetta: Ujság az újságban
többek között Kossuth Pesti Hírlapjának, Jókai Életképek címen megjelent irodalmi divatlapjának. Vállalkozásuk a ma is álló Horváth-házban, a Kossuth Lajos utca és Szép utca sarkán mûködött. Csak emlékeztetôül elôhívjuk az ismert történelmi képet; ide vonult 1848. március 15-én a forradalmi tömeg, és itt nyomták ki a szabad sajtó elsô termékeit: a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot. 1848–49-ben a korabeli Hatvani utca (ma: Kossuth Lajos utca) egy szakaszát az eseményre emlékezve Szabad sajtó utcának nevezték. Landerer 1854-ben bekövetkezett halála után egyedül Heckenast kezébe ment át a nyomda- és kiadóhivatal, aki a reformkorban megkezdett kiemelkedô könyvkiadói tevékenységét a hatvanas évekre kiteljesítette. A korszak legjelentôsebb magyar költôinek, íróinak gondozta munkáit, a gyûjteményes sorozatok kiadásának meghonosítása is nevéhez fûzôdik. 1834 és 1873 között 1050 mûvet adott ki 1531 kötetben. Értékes munkákat gondozott, szép tipográfiai megoldásokkal. A Vasárnapi Ujságot 1854-ben bocsátotta útjára. A felelôs szerkesztô: Pákh Al bert. 1823-ban Rozsnyón született. Iskoláit szülôvárosában, Miskolcon, Iglón, Lôcsén kezdte. Sopronban evangélikus teológiát és bölcseletet, majd Debrecenben jogot végzett. Közben humorisztikus írásokat küldött az Életképekbe, jórészt Káin Ábel álnév alatt. Felsôfokú tanulmányai során szövôdött barátsága Petôfi vel. 1844 ôszén Pestre került, két év múlva ügyvédi vizsgát tett, de a késôbbiekben kizárólag az irodalomnak szentelte magát. 1845-tôl Csengery Antal vette át Kossuthtól a Pesti Hírlap szerkesztését, aki Pákhot tárcaírónak hívta maga mellé. Szellemes írásait sokan olvasták, kedvelték. A fôvárosi élet krónikásaként jól ismerte Pestet. 1847-ben elbetegesedett, humoros írásokra nem futotta erejébôl, de szerkesztôként cikkek sora ôrzi gondos keze nyomát. 1850-ben fogott hozzá az Újabb kori ismeretek tára szerkesztéséhez, melyen öt éven át dolgozott. A Vasárnapi Ujságot, a szabadságharc bukása után öt esztendôvel, 1854. március 5-én családi lapként indította útjára. A hamar népszerûvé vált újság tiszta, világos írásaival olvasóközönsége ismereteit gyarapította, kellô tapintattal formálta ízlését. Az elôfizetôk száma már az elsô években öt-hétezer körül mozgott. Pákhot, akinek szelleme tükrözôdött a lap tartalmán és formáján, 1864-ben az Akadémia, egy év múlva pedig a Kisfaludy Társaság is tagjai sorába választotta. A kortárs Sarkady István így ír róla 1863-ban: „A Pákhkal való személyes érintkezés... a legkellemesbekhez tartozik. Enyelgésein és sokszor csipôs észrevételein vörös fonál gyanánt szövôdik át a tiszta szándék és jóakarás. Társalgása élénk, kevés szóval sokat mondó, s nehány vonással élénk alakot állitó. Ha jó hangulatban van, elmés észrevételei röppentyûk gyanánt érik egymást. Elôadási ügyessége, jellemzetes taglejtése, ritka utánzó s figyelô tehetsége elég volna arra, hogy két jó komikust gyurjanak belôle s még mindig maradna elég. Jellemének alap-hangja a ritka becsületesség, melyet nem föd a legcsekélyebb folt sem. Pákh Albert magas termetü és bár kissé megfogyott erôs testalkotásu férfi.” Halálakor a Vasárnapi Ujság 1867. február 17-i számában Gyulai Pál búcsúzik tôle: „Élénk érzéke volt az emberi gyöngeségek, kivált a magyar társadalom és irodalom nevetséges oldalai iránt, de egyszersmind mélyen szerette hazáját és embertársait. E két forrásból áradt humora, melyek egymást ellensulyozva, oly deritôleg hatottak az olvasóra. Az üres hazafiságot, az effectált honleányságot, a szónoki tulipános phraseológiát senki sem gúnyolta ki találóbban, mint ô egyik genreképében.” A harmadik bemutatandó úr a székház tervezôje: Diescher József. 1811-ben Pesten született. Egy építészdinasztia középsô tagja; apja, testvére és két fia is ebben a szakmában tevékenykedett. Komárik Dénes kutatásai ból tudjuk, hogy 1839-ben lett építômester. Kivitelezôként dolgozott Ybl Miklós mellett az egykori képviselôház építkezésén (ma: Bródy Sándor utca 8), négyemeletesre bôvítette Pollack Mihály Wurm-udvarát az Apáczai Csere János utca, Dorottya utca és Szende Pál utca szögletén (éppen most alakul át Dorottya-palotává). Önálló alkotása a Rákóczi úton álló szlovák evangélikus templom, melyet 1867-ben adtak át rendeltetésének. 1873-74-ben emelte a mai Vörösmarty Gimnázium épületét a Horánszky utca 11. szám alatt. Ebben az idôben alakította át a Szervita téri templomot, és épített hozzá neoreneszánsz kolostor-bérházat. A három úr között a ragyogó szépségû hölgy, a primadonna: maga az épület. Heckenast Gusztáv 1861. április 27-én adja be engedélykérelmét Pest város tanácsához az Egyetem és Cukor utca sarkán akkor itt álló barokk egyemeletes ház bôvítésére. Mai címe: V. Károlyi Mihály utca 14 – Ferenczy István utca 2-6. A történelmi nevezetességû Horváth-házból 1851-ben költözött ide a nyomda- és kiadóhivatal. A szomszédság igazán imponáló: délrôl az utca túloldalán Pest egyik legrégibb nemesi kertjében emelkedik a Károlyi-palota, míg északon 1868-ra készül el Ybl Miklós tervei alapján a Pesti Hazai Elsô Takarékpénztár új székháza. „Heckenast Gusztáv csinosan és czélszerüen berendezett pesti nyomdájába vezetjük az olvasót. Ez azon nevezetes egyetemutczai 4-ik számu ház, hol annyiszor kerestek fel az idôk folytán kedves leveleikkel vagy 29 BUDAPEST 2008 május forrás: Budapest Fôváros Levéltára, Pest város Építô Bizottmánya Az épület homlokzatának terve és metszete, Diescher József, 1861
