Budapest, 2008. (31. évfolyam)
4. szám április - Biszak Sándor, Sipos András Buda és Pest történeti topográfiája DVD-n
Pest topográfiai adatai – Józsefváros kivételével – már megjelentek, Budán a Várra és a Krisztinavárosra vonatkozók állnak rendelkezésre Budapest Fôváros Levéltára topográfiai mutató sorozatában. A kötetek eddig is igen hosszadalmas, fárasztó és sok rossz állapotú, veszélyeztetett iratanyag mozgatásával járó aprómunkától kímélték meg használóikat. A levéltári források kódjait és telekszámokat tartalmazó terjedelmes táblázatok azonban nemigen csábítottak senkit közvetlen keresési, azonosítási cél nélküli böngészésre. Erre most izgalmas virtuális alkalmat kínál a BFL és az Arcanum Kft. együttmûködésével készült új DVD-kiadvány, amely nemcsak az eddig megjelent kötetek adatait dolgozza együvé egységes adatbázisba szervezve, hanem régi térképeken navigálva, azokat egymással és a mai állapottal is összehasonlítva, vizuálisan is tanulmányozhatjuk segítségével az egyes telkek, telekcsoportok, utcák, városnegyedek átalakulását az utóbbi két – a pesti Belváros esetében három – évszázad során. A DVD-n harminc olyan térképet gyûjtöttünk össze, amelyek tartalmazzák a telkek és épületek azonosító adatait, így alkalmasak a régi és a mai ingatlanok kellô pontosságú azonosítására. A Belvárosról a 17. század végétôl, a többi területrôl az 1780-as évektôl állnak rendelkezésre ilyen térképek. Olyan nevezetes remekekkel ismerkedhetünk meg részleteiben, mint Balla Antal 1785-ös Pestet ábrázoló, Lipszky János 19. század elején készült, Hild János 1808-as pesti városrendezési, Vasquez 1837-es Buda- és Pest-térképei. Vagy a Marek János budai és a Halácsy Sándor pesti alapfelmérései nyomán ké szültek a városegyesítés idôszakából vagy az 1895-ben, 1908-ban és 1937-ben megrajzolt 1:5000 méretarányú közigazgatási sorozatok. A helyszínek, ingatlanok azonosítása során nem vagyunk csupán a térképeken egykorúan rögzített információkra utalva. Egy újszerû technológia, a georeferálás alkalmazása lehetôvé teszi, hogy a különbözô korokban, eltérô módszerekkel, más-más vetületi rendszerben készült rajzok pontatlanságaiból eredô hibákat is jórészt kiküszöböljük. A georeferálás szakkifejezés megértéséhez azt kell tudnunk, hogy egy térkép elkészítésekor a gömb (pontosabban az ellipszoid) alakú Földrôl egy adott vetítési eljárással síkbeli alakzatot hozunk létre. A feladat az tehát, hogy a térképet „visz szaalakítva”, a digitális képfile minden egyes pontjáról (pixelérôl) meg tudjuk mondani, hogy milyen földrajzi koordináta tartozik hozzá. Ez a szélességi és hosszúsági fokokkal s annak rendszerében kisebb egységekkel számol jellemzôen: a Gellérthegyé például 19°2’56,9’’, 47°29’9,6’’. Az ilyen adatoknak a megállapításához meg kell tehát határoznunk, hogy az adott térképmû milyen vetületben készült, illetve, hogy milyen ellipszoidot használtak, milyen középponttal. Részben irodalmi adatok, részben matematikai módszerek felhasználásával. Ezek alapján a térinformatikai (GIS) program képes a különbözô térképeket azonos rendszerbe (vetület, ellipszoid) konvertálni, illetve minden egyes pixelhez a pontos koordinátákat meghatározni. A georeferált térképek így már képesek fogadni a „georeferált” utca-házszám adatokat, ami az adott ingatlan földrajzi koordinátáit jelenti. Ezzel a „geokóddal” „átszúrhatjuk” a térképeinket, bármelyik térképen megnézhetjük, hogy az adott ponton mit találunk, sôt akár többön egy-Buda és Pest történeti topográfiája DVD-n Biszak Sándor és Sipos András A város és szûkebb lakókörnyezetük múltját búvárlók számára sok gondot jelent a régi forrásokban szereplô topográfiai adatok, utca- és házszámok azonosítása. Ennek megkönnyítésére Budapest Fôváros Levéltára az 1970-es évek óta folyamatosan adja közre a városegyesítés elôtt Pest és Buda városrészeit felölelô topográifiai mutatókat. 38 BUDAPEST 2008 április Március 15. tér, 1837 – 1895 – 1937
