Budapest, 2008. (31. évfolyam)
4. szám április - Berényi András: Átalakuló újpesti belváros
A közelmúltban már látványos változások történtek, egyes szakaszain teljesen megújult Újpest fôutcája és annak környéke. Szerencsére a 20. század utolsó harmadának lakótelep-építési hulláma – ha nem hagyta is érintetlenül, de – alig ejtett sebet ezen a negyeden. A most elkészült terv a korábbi RRT-ben meghatározott léptékhez igazodva továbbra is a hagyományos településszerkezet megtartását, a még befogadható és kezelhetô intenzitás-növekedést, összességében az átalakulás vezérlését tûzte ki célként (és nem az épített környezet – mégoly átgondolt – átalakítását). Az Árpád út és a Kemény Gusztáv utca sarkán álló lakóépület és üzletház – Vadász György és Basa Péter építészek munkája – átadása évében elnyerte Budapest Építészeti Nívódíját (1996). A méltatás szerint a zsûri azért választotta ezt a házat, mert bár szinte egyáltalán nem hasonlít a vele szomszédos épületekhez, mégis magától értôdô természetességgel foglalja el a helyét, mintha már idôtlen idôk óta ott állna. Bár egyetlen épületbôl nem lehet és nem is szabad levezetni egy nagyobb térség formálásának „szabályait”, ez a ház nemcsak megtestesíti az alkotók szellemiségét és a város szándékait, de viszonyítási alapnak is tekinthetô. S miközben tény, hogy az addig és azóta épített újak közül csak néhány mérhetô az itt említett szakmai mércével, szándékunk továbbra is az, hogy a környezetükkel hasonlóan barátságos viszonyban álló beépítéseket hozzunk létre. Egy új szabályozási tervnek ugyanakkor reagálnia kell a kor változásaira. Újpest belvárosát két ilyen változás is érinti: az M3 metró újpesti szakasza – mely a ’90-es évek elejére készült el –, valamint a tervbe vett (de realitásnak még nem tekinthetô) Aquincumi híd és annak pesti hídfôje, illetve a Körvasút menti körút tervezett nyomvonala. Láttuk: a metró építése óriási lendületet adott a belváros átalakulásának, jóllehet a befejezetlenség (a félbehagyottság) súlyos problémákat is szült. A terv szerint az Újpest-Városkapu metróállomás környezetében nem csak a metró építésekor felszakított Árpád úti térfal begyógyítására, hanem az így kialakult keretes beépítés magjában nagyobb ívû fejlesztésre s ennek részeként egy új, jó arányú városi tér megformálására is lehetôség lesz. Négy – önálló identitást hordozó – központi helyszín jön létre, illetve újul meg. A Városkapu metróállomás környezetében létrejövô új városi tér és az azt szegélyezô kettôs épület-gyûrû, valamint a Váci út mentén már épülô Károlyi István Városközpont lakó- és intézmény-együttese a térség legintenzívebben beépülô, városközponti léptékû és karakterû fontos helyei lesznek. Az Újpest-Központ metróállomás szomszédságában viszont az Állami Áruház védett épülete által uralt, az elôbbieknél alacsonyabb kerületközponti beépítéssel számolunk. A negyedik helyszín a Szent István tér – Újpest tradicionális fôtere –, melynek komplex megújítását az önkormányzat az elôttünk álló évek talán legfontosabb városi feladatának tekinti. Funkcionális és építészeti gazdagítására – a Város-Teampannon Kft. gondozásában – önálló terv készül, melynek vezérgondolata a tér használatának teljes megújítása, a gyalogos dominancia megteremtése; összességében a tér – a száz éves városhoz méltó, igényes eszközökkel történô – újrafogalmazása. ● Átalakuló újpesti belváros Berényi András, Újpest fôépítésze Elkészült és hamarosan jogszabállyá válik Újpest belvárosának – az Árpád út és környékének – új szabályozási terve. Dr. Nagy Bélának és csapatának (MÛHELY Zrt.) munkája azt az elképzelést viszi tovább, amelyet a LAKÓTERV dolgozott ki még a rendszerváltás hajnalán. A program kulcsszava az átalakulás. Voltaképpen az önkormányzat koncepciójának is ez a leglényegesebb eleme, amely megalapozta a rendezési tervet. 24 BUDAPEST 2008 április fotó: Sebestyén László A metróállomás szomszédságában FÔÉPÍTÉSZEK FÓRUMA
