Budapest, 2008. (31. évfolyam)
3. szám március - Buzinkay Géza: A Pesti Műegylettel kezdődött
A reneszánsz és Mátyás király emlékévében hajlamosak lehetünk azt hinni, hogy abban a korban találhatjuk meg a magyarországi mûvészet kezdeteit. És azután? A folytatás elmaradására megvannak a történelmi mentségeink: török, német stb. Ezek persze nem légbôl kapott érvek; bár fôúri és erdélyi fejedelmi udvarok, mecénások a következô két-három évszázadban is voltak, mégsincs jele, hogy ezeken a zárványokon kívülre is szivárgott volna a mûalkotások iránti igény, alkotóiknak felfedezése, támogatása. Az alapvetô változást a nemzeti ébredés, a reformkor hozta meg, amikor néhány tágabb látókörû és közéleti ambiciójú férfiú – Kazinczy, Széchenyi, Kisfaludy Károly s még néhányan, nem kis részben a meginduló sajtó segítségével – szembesítette a társadalmat a ténnyel, hogy Magyarország elképesztôen hátramaradt, és nincs tér, ahol versenyképes lenne. Az ébresztô hatott, és ugyanaz történt, ami lenni szokott olyankor, amikor az ember tovább alszik a kelleténél: felpattanva egyszerre próbálja bepótolni mindazt, amirôl lekésett. A megkeresett külföldi példák és a megismert elméletek alapján aki csak tehette, megalapított valami új vállalkozást, egyesületet, társaságot, amelyek egy részébôl végül mégis csak kinôtt valami fontos és korszerû eredmény, megszületett egy új és hatékonynak látszó Magyarország. A reformkor és a kiegyezés közé esô negyedszázad alatt ez az egyesület teremtette meg az országos társadalmi érdeklôdést a képzômûvészetek iránt, és honosította meg a rendszeres mûvészeti kiállításokat. Szvoboda Dománszky Gabriella terjedel mes monográfiája a feledésbôl emelte ki a Pesti Mûegyletet. A mûvészeti élet kialakulása nem az alkotókon múlik, hanem azon, hogy van-e, aki fontosnak tartja ôket, vannak-e, akik megnézik és megvásárolják mûveiket, és ez az igény folyamatosan létezik-e. Ezt a társadalmi igényt kívánta elsôsorban megteremteni ez a társaság, és az egyébként illusztráció nélküli kötet címlapi képén azt is láthatjuk, hogy milyen körülmények között indult el ez törekvése. Az ugyancsak méltatlanul elfelejtett Ginovszky József – az Eperjesrôl Bécsbe került, Kazinczy által felfedezett és támogatott festô – 1838-ban készült olajképén a kávézó úri társaságnak (lábuk alatt és kezük ügyénél különbözô vadászkutyák) feltehetôleg a mûvész magyarázza alkotását. A társaság egyik tagja láthatóan nem örül annak, hogy ilyesmivel háborgatják. A mû ütközetet ábrázol, a falon pedig Rákó czi Ferenc arcképe – a kuruc érzelmû ma gyar nemesség szellemi környezete. És ezt a mentalitást kellett polgári mûélvezôvé és mûvészettámogatóvá átformálni! Nem csodálható, ha a Mûegylet ellenzôi és támadói minden oldalról érkeztek: ki azt kifogásolta, hogy a kiállításokra miért hívnak meg külföldieket (fôleg németeket) is, ki azt, hogy irataiknak, jegyzôkönyveiknek miért magyar a nyelve. A Széchenyi által kitûzött és támogatott egyesületi alakulás szellemében jött létre a Pesti Mûegylet, a program-tervezetet a fiatal liberálisok, a „centralisták”, gúnynevükön „doktrinérek” egyik vezéralakja, a húszas évei elején járó Trefort Ágoston fogalmazta meg, de a második évi számvizsgáló bizottságban már megjelent Kossuth Lajos is (igaz, csak egy évre). Trefort utóbb beszámolt arról, hogy amikor elôször eljutott Bécsbe, és látta a császári képgyûjteményt, már értette, hogy „a nagy mesterek mûvei nem csak ku riozitások, s kell, hogy a mûvészet a szellemi élet egyik nagy tényezôje legyen.” Amikor pedig Nyugat-Európa nagyvárosaiból hazatért, leírta azt is: „szinte szégyeltem ma gamat, hogy nálunk egyes kevés kivétellel a képzômûvészet ismeretlen föld, s hogy még azt sem tudjuk becsülni, mit a középkor hagyományozott nekünk.” Ez a szégyenérzés csigázta fel tettvágyát, s vezetett a program megírásához és közzétételéhez a Társalkodó címû lapban (egyébként Széchenyi fórumában). A történeti távon gyors siker jól lemér hetô. Az 1845-ben kiadott pest-A Pesti Mûegylettel kezdôdött Buzinkay Géza 20 BUDAPEST 2008 március Barabás Miklós: Enyelgés, az 1841. évi Mûegylet tárlaton mutatták be
