Budapest, 2008. (31. évfolyam)

3. szám március - Sajdik ferenccel Zeke Gyula beszélget: "mindig ment a vonatom"

Berlinben születtél? Hogyan esett ez? Semmi közöm a németekhez, a papám nemzetközi hírû zsoké volt, és hol itt voltunk, hol ott. Szerzôdésekkel járt kül­földre, télen általában itthon voltunk, nyaranta valahol kint. A bátyám három évvel idôsebb nálam, ô is Berlinben szü­letett. Itthon viszont nem Budapesten, hanem Dunakeszin éltünk. Azért ott, hogy közel legyünk Alaghoz, a híres ló­versenypályához. Ott töltöttem a gyerek­koromat. De közben voltunk Görögor­„...mindig ment a vonatom.” Sajdik Ferenccel Zeke Gyula beszélgetett 1930-ban született Berlinben. Magát karikaturistá­nak mondja. Ez sem kevés, ha a nagy elôdökre, Ma­jor Henrikre vagy Pólya Tiborra gondolunk, ám aki megnézte a Petôfi Irodalmi Múzeumban – a nagy érdeklôdésre való tekintettel egy hónappal, február 24-ig meghosszabbított – Sajdik Ferenc Budapestje címû kiállítását, meggyôzôdhetett róla, mûvésszel van dolga. A humor szellôs gúnyáját, miként Karin­thy, örömmel hordja, s cseppet sem restelli. De álca is az, amely alatt a szeretet, az emberi esendôség és a gyermeki világlátás nemes ruhadarabjai lapulnak. Oly jól felismerhetô rajzai s a harmadik dimenzió­ba kandikáló – már kevesebbek által ismert – képei derût s életkedvet sugároznak, amelybôl ma Buda­pest lakói aggodalmasan szûkös készletekkel ren­delkeznek. Megszámlálhatatlan mennyiségû, sokszor szöveges karikatúrája mellett – melyek zöme a Ludas Matyiban jelent meg 1965 és 1992 között –, ma már kétszázötven körül jár az általa illusztrált kötetek szá­ma. Gyermeknemzedékek nôttek fel alakjain, Pom­pom, Gombóc Artúr, Festéktüsszentô Hapci Benô és a Nagy Ho-ho-horgász mind az ô teremtményei. Sokak közt Csukás István, Janikovszky Éva és Szabó Mag­da találták meg benne meséik ihletett képre keltôjét. Békés Pál Kétbalkezes varázslója és a Pom-pom il­lusztrálásáért 1984-ben Szép Magyar Könyv grafikai díjat kapott. A felnôttek számára is kiapadhatatlan a mondani-, pontosabban a láttatnivalója, és nem csak az irodalomban. Dr. Jánosi András: Szívbetegek ábé­céje; Dr. Bod Péter Ákos: A pénz világa; Halák László: Száz bibliai történet; Karakas Éva: Sakk-könyv – íme találomra néhány kötet az utóbbi évek termésébôl. Az elmúlt évtizedek során Budapest számos hely­színét rajzolta meg, s ma is a pincéjében hever az a hét méter hosszú fôvárosi panorámakép, amelyet még az 1970-es évek elején készített. Madarai ritkán szállnak, részvéttel gunnyasztanak inkább a földhöz­ragadt emberek felett. 12 BUDAPEST 2008 március NAGY BUDAPEST TÖRZSASZTAL fotó: Sebestyén László

Next

/
Thumbnails
Contents