Budapest, 2007. (30. évfolyam)
12. szám december - N. Kósa Judit: Hátulsó pár előre fuss
Nem csoda persze, hogy a budapesti múzeumok túlnyomó többségét párezernél több ember nem találja meg egy évben. Annak ellenére nem, hogy a 2006-os év 11,6 millió látogatásából csaknem ötmillió a fôvárosban esett meg, és még ennél is több, 5,7 millió jutott a központi régióra. Csak hát ha ezt a jól hangzó, ötmilliós számot összevetjük az éllovasok adataival, látni fogjuk, hogy a zömnek a látogatók kisebbik hányadával kell beérnie. Tavaly kis híján egymillió – 988 ezer 166 – érdeklôdô ment el az inkább csak kiállítóhelynek számító Jövô Házába, 635 ezren keresték fel a Mátyás-templom gyûjteményét, és 611 ezren a Szépmûvészeti Múzeumot. Ha ehhez hozzáadjuk a háromszázezernél több embert fogadó Magyar Nemzeti Galéria és Közlekedési Múzeum, valamint az ugyancsak a százezresek klubjába tartozó néhány további gyûjtemény (például a Budapesti Történeti Múzeum, Hadtörténeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Természettudományi Múzeum, Mezôgazdasági Múzeum, Néprajzi Múzeum, Zsidó Múzeum) adatait, azt a figyelemre méltó eredményt kapjuk, hogy a nevezettek vitték el az ötmillió látogató négyötödét. Ôk úgy tucatnyian voltak igazán szem elôtt: a többi, nyolcvannál is több múzeumnak a fél- vagy teljes árnyék jutott. A nagy kísérlet Ez az aránytalanság azonban, mint már mondtuk, nem csoda. Két okból nem: egyrészt, mert valóban mókás lenne összevetni a Szépmûvészeti Múzeumot övezô érdeklôdést mondjuk a Gázmúzeumra irányulóval, másrészt, mert az utóbbi években az állam még rá is erôsített a „nagyok” és „kicsik” ellentétére az úgynevezett múzeumi ingyenesség meghirdetésével. Mint emlékezhetünk, a bombasztikus miniszterelnöki (Medgyessy Péter) bejelen tést követô szakmai tanácstalanságban az a megoldás született, hogy az úgynevezett állami múzeumok állandó kiállítását tekinthetik meg ingyenesen a látogatók. Habár ez mindennek volt mondható, csak „múzeumi ingyenességnek” nem – a 810 bejegyzett közgyûjtemény túlnyomó többségének, több mint 780-nak nem közvetlenül az állam a fenntartója –, kétségkívül hatással volt Budapest kulturális életére, hiszen a részleges jegyeladási tilalommal sújtott nagy közgyûjtemények zöme itt található. Ma már tudjuk, hogy a nagy kísérlet mindössze két és fél évig tartott. Ennyi idô alatt bebizonyosodott, hogy a miniszterelnöki blöff megvalósítása igen drága dolog, a kiesô jegyár kompenzációja nagy teher a költségvetésnek, de Hátulsó pár, elôre fuss! Tippeket várok: önök szerint hány múzeum van Budapesten? szöveg: N. Kósa Judit, fotó: Sebestyén László Higgyék el, annál jóval több. Ha jól számolom, kereken száz. Mert hogy a szinte vízcsapból is folyó Szépmûvészetin, a Nemzetin, a Galérián vagy épp a Terror Házán kívül temérdek hely- és ipartörténeti gyûjtemény is túlélte a rendszerváltást. Mûködik a fôvárosban malom-, hús- és likôripari szakgyûjtemény, megvan a maguk múzeuma a rendôröknek, tûzoltóknak és pénzügyôröknek, ahogy a magyarországi lengyeleknek, az evangélikusoknak, a gyógyszerészeknek és a zenetörténészeknek is. Önálló gyûjteményt tartanak fönn a cserkészek és a pékek, létesített múltôrzô kultuszhelyet a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Rádió, látogatható a telefónia, a pedagógia és Kun Zsigmond Lakásmúzeuma is. 2 BUDAPEST 2007 december A Ludwig Múzeum sokféle kiállítással csalogatja közönségét
