Budapest, 2007. (30. évfolyam)
11. szám november - Kálmán Attila: Budapestig bömbölt az Edison-féle Jumbó
Fodor István A budapesti közcélú áramszolgáltatási piac akkori másik fôszereplôje, a BÁV Rt. élén a kitûnô szakember, Fodor István állt, ám 1894-es meghívásáig még történt egy s más. Az Európában sorra épülô villamosmûvek üzembe helyezésénél szinte mindenütt a közremûködôk között találunk egy Edisont csodáló fiatal magyar szakembert, ahogy akkor ismerték: Etienne de Fodort. Az 1856. november 8-án Pozsonyban, szûkös anyagi viszonyok közé született tehetséges és törekvô fiatalember 1880-ban érkezett Párizsba, ahol a szükséges gyakorlati ismereteket is elsajátította. Edisonnal egy másik jeles magyar elektrotechnikus, az ekkor Párizsban élô Puskás Tivadar révén került kapcsolatba. Az Edison cég az 1881. évi párizsi nemzetközi elektrotechnikai kiállításon akarta bemutatni az izzólámpás városi világítási rendszert, amelynek gyakorlati megvalósítása érdekében Puskás irodát nyitott az Avenue de l’Opéra 33. alatt. Ennek az irodának volt munkatársa Fodor István. A bemutató átütô sikert aratott, üzembe helyezték az akkor óriásinak számító, 125 lóerôs Edison-dinamót, amelyrôl a szakma mint világcsodáról beszélt. Ez volt a híres „Jumbo”, melyet Puskás Tivadar a Barnum-cirkusz elefántjáról nevezett el. A párizsi sikerek Edisonéknak újabb megrendeléseket hoztak. Elôször a strasbourgi pályaudvaron készítettek próbavilágítást, majd Hamburgban, Antwerpenben és Belgiumban találjuk Fodort. Azután újra Franciaország, utóbb pedig Oroszország következik, ahol 1882-ben több ipari létesítmény mellett Szentpéterváron még a cári luxusjacht és az uralkodói palota egy részének elektromos világítását is kiépíti. A vándorlás éveiben az európai országokon kívül még Észak-Afrikában is megfordult. Életpályájának jelentôs állomása volt görögországi tevékenysége; az athéni elektromos mûvek 1889-ben kezdett mûködni vezetésével, majd 1893-ban kivilágította a Korinthoszi-csatornát. Munkáira a görög király a Megváltó-rend lovagkeresztje kitüntetéssel fejezte ki elismerését. A BÁV Rt. meghívására 1894-ben tért vissza hazánkba. Az igazgatói felkérés elfogadásával további életútja egészen 1929-ben bekövetkezett haláláig összeforrt a budapesti közcélú áramszolgáltatás fejlôdésével. Fodor több mint két évtizedes tevékenységének eredményeként alakult ki a BÁV Rt. egyenáramú rendszere, amely végül a Berzenczey (ma Hegedüs Gyula) utcai erômûbôl és az innen ellátott, öt áramátalakító-állomás által táplált fogyasztói hálózatból állt. Fodor ideje alatt az energiaszolgáltatás csaknem a hússzorosára, az elosztóhálózat hossza pedig mintegy tízszeresére nôtt. A BÁV létesítette az elsô állandó villamos közvilágítást is Budapesten, ám erre a fôváros vonakodása miatt csak 1909-ben kerülhetett sor. Ekkor az Rt. saját költségére létesített utcai közvilágítást a Rákóczi út egy rövid szakaszán, majd 1910-ben az Andrássy úton, 1911-ben a Teréz, az Erzsébet, a József és a Ferenc körúton, valamint a Kossuth Lajos utcában, 1912-ben pedig a Városligetben. Fodor István 1918-ig állt a társaság élén, ekkor a székesfôváros élt megváltási jogával, az egyenáramú rendszer Budapest Székesfôváros Elektromos Mûvei tulajdonába került. Itt Fodor mûszaki tanácsadóként mûködött tovább. A közcélú áramszolgáltatás negyedszázados fejlôdése a váltóáram gyôzelmét hozta ugyan, de az, hogy az egyenáramú hálózat egészen 1962-ig alkalmas volt Budapesten az igények kiszolgálására, egyértelmûen minôsíti Fodor István képességeit. Az áramátalakítók épületei többségükben ma is állnak, az erômûbôl azonban csak a klasszicista fôkapu menekült meg a bontástól, ma „Római kapu” elnevezéssel az úgynevezett Cézár-házat díszíti a Hegedüs Gyula utcában. Fodor a tudomány területén is maradandót alkotott, számos elektrotechnikai, általános mûszaki és közgazdasági könyvet, tanulmányt írt, elôadásokat tartott. Alapító tagja volt a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek. Ferenc József nemes séggel, magyar királyi udvari tanácsosi címmel, majd a Ferenc József-rend középkeresztjével tüntette ki. Ám ennél is na-36 BUDAPEST 2007 november Edison Budapesten, egykori munkatársaival (balról jobbra: Fodor István, Edison, Francis Jehl) forrás: FSZEK Budapest Gyûjtemény
