Budapest, 2007. (30. évfolyam)
10. szám október - Tóth Vilmos: Az Alvinczy-temető halottai
Szász Mihály ôrnagyé, aki Pest város térparancsnoka is volt a szabadságharcban, vagy Zulawsky Simon századosé, aki a lengyel légióban szolgált. Vargay Mihály százados másodlagosan fel használt sírkô alatt nyugszik, akárcsak Strohmayer Károly százados, kinek neve felett apró dombormûvet fedezhetünk fel, szarkofágon fekvô angyalt ábrázol, kezében lefelé fordított fáklyával. Mellette jól látható a sírkô eredeti, gót betûs feliratának részlete. A Vízivárosi katonatemetô felszámolásakor már mûködött utódja, a Farkasréti temetô 1903-ban létrehozott katonai része. Ma ez a nyolc kis parcellából álló terület, bár csak részleteiben maradt fenn, a fôváros utolsó Monarchia-kori katonatemetôjének tekintendô. Itt szintén találhatunk síremlékeket az Alvinczy-temetôbôl: például Kriegs-Au György ôrnagyét, Hoogh Elias kapitányét és Bastl János élelmezési tisztét, mindhármat az 1870-es évekbôl, s néhány továbbit a 19. század utolsó évtizedeibôl. A legjelentôsebb síremlék, amely a Vízivárosi katonatemetôbôl Farkasrétre került, a felsô temetôben, a Hóvirág utcaiban áll: báró Üchtritz Frigyes Ágost császári vérteskapitány nyugszik alatta, aki 1849-ben esett el a kápolnai csatában. Kövén, ami ma már igen rossz állapotban van, elöl kard és koszorú, hátul egy katonai érdemrend ábrázolása látható. Az Alvinczy-temetô neves halottai közé tartozott a történészként és heraldikai íróként ismert Csergheô Géza ôrnagy, akit a Rákoskeresztúri temetôbe helyeztek át, valamint Hamary Dániel kato naorvos, a márciusi ifjak egyike, akinek sírja Tata város temetôjébe került. Nem a katonatemetôben, de szomszédságában, egy beépítetlen telken kerültek elô a magyar jakobinus mozgalom 1795-ben kivégzett vezetôinek földi maradványai 1914-ben, Gárdonyi Albert fôlevéltárnok és Bartucz Lajos antropológus kutatásai nyomán. A kivégzettek csontjait a fôváros helyeztette át a Kerepesi úti temetôbe, mai síremlékük felállítására azonban csak 1960-ban került sor. Érdemes megemlíteni néhány nevet azok közül is, akiket eredetileg a Vízivárosi katonatemetôben helyeztek nyugalomra, és sírhelyük ma már nem található meg. Egykor Alvinczy mellett nyugodott 1809-es vezértársa, Petrich András altá bornagy, a neves hadmérnök, térképész és képzômûvész. Címeres obeliszkjének felirata így hangzott: „Hadban dicsôn, békében jámborul, / Ész, tudomány, míveltség, mûvészet díszeivel.” Nincs meg a sírköve Buda várparancsnokainak sem, pedig legtöbbjük itt nyugodott, köztük báró Dietrich Antal táborszernagy és báró Stwertnik Ágoston altábornagy, Buda díszpolgárai mindketten. Az Alvinczytemetôben kapott végtisztességet Varju Gyôzô Mátyás tábori püspök , Pongrácz László 48-as alezredes, valamint Kisfa ludy János tábornok, Kisfaludy Károly 1862-ben elhunyt bátyja is. Ezek a sírok 22 BUDAPEST 2007 október Strohmayer Károly, újrafaragott sírkô alatt Hentzi tábornok tiszttársainak neve a sírkô hátoldalán Philip Fleschner sírját gyönyörû oroszlán ôrizte
