Budapest, 2007. (30. évfolyam)
8. szám augusztus - Kálmán Attila: HÉV-ben utazott országgyülés, ministerium... - 120 éves a budapesti helyiérdekű vasút (Sebestyén László felvételeivel)
A Pest, Buda és Óbuda egyesülésével megszületett Budapest a 19. század végén Európa legfiatalabb nagyvárosa volt. A városegyesítést követô 25 év alatt a lakosság megháromszorozódott, az épületek száma megduplázódott. Lépést tartottak ezzel a tömegközlekedés irányítói is, tudván, hogy a fôváros és az agglomeráció hálózatépítésére nagy hangsúlyt kell fektetni. A robbanásszerû iparosodás, az azzal járó urbanizálódás elengedhetetlenné tette a környéki települések közlekedési hálózatának fejlesztését, személy- és áruszállítás céljából egyaránt. A helyi érdekû vasúti közlekedésnek köszönhetôen a nagyvárosokat körülölelô falvakból naponta friss zöldség, gyümölcs és sok egyéb termék került a piacokra, és sokak számára lehetôvé vált a rendszeres munkába – immár elsôsorban gyárba – járás. A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) már az 1880-as évek elején határozott a városkörnyéki vasúti hálózat kiépítésérôl. A nyolcvanas évek során számos törvény, különféle engedélyezési okirat írta elô a vasútvonal-építés feltételeit. A helyi érdekû vasutakról szóló elsô, 1880. évi XXXI. törvénycikk ekképp rendelkezik: „1. §. Helyi érdekü, vagyis oly vasutak, melyeknek fôczélja, hogy az illetô vidék forgalmi és közgazdasági igényeinek megfeleljenek, a jelen törvényben foglalt feltételek alatt és kedvezmények mellett, a ministerium által engedélyezhetôk. Minden ilyen engedélyezés, az engedélyezést követô 14 nap alatt, ha pedig a törvényhozás nem lenne együtt, a szünetet követô nyolcz nap alatt az országgyülésnek bejelentendô”. Ha szigorúan a kronologikus sorrendet követnénk, akkor a Budapest-Szent Lôrinci Helyi Érdekû Vasút Rt.-vel kellene kezdenünk a sort, bár ennek tulajdonosa nem volt azonos a már említett BKVT által (késôbb BHÉV néven) üzemeltetett három önálló, normál nyomtávú vonal tulajdonosával. Az elsô helyi érdekû vonal építésérôl valójában a BKVT 1882. április 4-i közgyûlésén született döntés. Ennek értelmében alig öt évvel késôbb, 1887. augusztus 7-én elindult a forgalom a Közvágóhíd-Soroksár vonalszakaszon. Akkortájt valahogy gyorsabban haladtak a dolgok: a vonal meghosszabbításaként még november 24-én a Soroksár–Dunaharaszti szakasz is megnyílt. A vonatokat kürtjelzéssel HÉV-ben utazott országgyülés, ministerium... 120 éves a budapesti helyiérdekû vasút szöveg: Kálmán Attila, fotó: Sebestyén László A HÉV összetéveszthetetlen, idônként meg-megújuló, de mindig is jellegzetes zöld vázlemezei emberöltôk alatt alaposan beépültek Budapest tömegközlekedési összképébe. Ma már persze alig hallani „vicinális”-ról, pedig a pestiek egykor szívesen szólították latinos nevén az új jármûjövevényt. Ahogy ez a név egyre inkább kikopott a szóhasználatból, és egyre inkább archaikussá vált, úgy alakult és változott viszont a helyiérdekû vasút 120 esztendôs története. 36 BUDAPEST 2007 augusztus
