Budapest, 2007. (30. évfolyam)
8. szám augusztus - Hidvégi Violetta: Kisvárosból nagyvárosba - Egy helyszínen 141 éve: Fővárosi Állat- és Növénykert
lombú facsoport elôtt a ragadozó-madarak óriás-kalitkája tûnik elô. Elénk tárul a tó is, ahová föld alatti csöveken át hajtja a vizet a gôzgép egy bôvizû kútból. A gôzgép számára létesült a kert bejáratánál elsôként látott díszes ház, melynek tervét Reitter Ferenc ellenszolgáltatás nélkül készítette. A kút fúrásánál Zsigmondy Vilmosnak volt nagy érdeme. A tavat Vogel József városi mérnök elgon dolása alapján készítették, míg a vizet megtartó betonréteg és a vízvezeték kivitelezô építômestere Pucher József volt. A tavon több száz szárnyas úszkál, láthatók itt vízi- és gázlómadarak, a tó körüli padokon gazdasszonyok szemlélik a madarak seregét. Pihenjünk meg egy kissé társaságukban utunk folytatása elôtt. Miközben átadjuk magunkat a tó és a szárnyasok látványának, emlékezzünk meg az állatkert mûkertészérôl, Pecz Ármin ról. Kitûnô íz lését és munkáját dicséri az elkészült park, mely hasonló külföldi helyeken megfordult látogatók elismerését is elnyerte. Az angol mintára készült kert szabálytalan, kanyargós útjai sûrû, nagyra nôtt fákat, szép ligeteket, pázsitokat és virágágyakat ölelnek körül. (Pecz keze nyomán alakult ki a Ludoviceum és a lipótmezei Országos Tébolyda nagy parkja is.) A város fôkertésze is ingyen állt az ügy szolgálatába. Elhaladunk a tó nyugati végén csobogó zuhatag mellett, érintjük a fácánházat, majd a tyúkól és teveistálló után a fák sûrûjében egy hatszögletû faépítmény vonja magára figyelmünket: a szarvasistálló. A sugarak mentén deszkafalakkal elválasztott rekeszekben hat pár szarvas talált otthonra. Csúcsos szalmafedél zárja az épületet, melyet tágas, minden faj számára elkülönített udvar vesz körül. „Bár a lehetô legnagyobb egyszerüséggel készült, mindamellett céljának tökéletesen megfelel s kivitele igen izletes, a mi tervezôinek válik dicséretére.” – méltatja a Hazánk s a Külföld tudósítója az alkotókat 1866. június 17-i számában. „Az állatkert különösen oly helyiség, ahol hasznosan és kellemesen lehet mulatni. Ha e kivánalomnak megfelel: célját érte. A fôvárosok lakóinak legnagyobb többsége rendesen munka közt élô iparos, hivatalnok és tudós, mind a három pálya számtalan árnyalatával; egész napjaikat gyárakban, raktárakban, boltokban, szóval falak közt, zárt helyeken, gyakran igen rosz levegôben töltik; tehát az egészségügy legfôbb kellékeinek tesznek eleget, ha a munkát félbe szakitva, a szerint a mint tehetik, a délutáni és esti órákat, vagy ünnepnapokat, szabadban, lehetô jó levegôn töltik. Zöld kertek, sétaterek, erdôs halmok, ily élet mellett nélkülözhetetlenek, s ilyenekrôl minden fôváros a lehetô legjobban gondoskodik is. Budapestünk gyönyörû vidéke dacára, még eddig kevés ily üditô helylyel bir, s most, midôn az állatkert, mint ilyen, nyitva áll, sokszoros üdvözletünket érdemli. Ez a fôvárosi élet egyik követelménye, s a fôvárosi polgári háztartás egyik organikus fejleménye. Nem kell ezt támogatni hazafias frázisokkal, nagy dikciókkal, nem szorúl ez mellékes érdekekre, kétértelmû pártolásokra. Ezt a fôváros minden lakójának önként és örömmel kell felkarolnia, mert közvetlen hasznát veszi.” – olvasható a Fôvárosi Lapok 1866. augusztus 28-i számában. Sétánkat az állatkerti vendéglôben fejezzük be. Nyugodtan leülhetünk, az étel nem drágább itt, mint máshol, és jó minôségû. A prímás sem tolakodó. A teraszon foglaljunk helyet, ahonnan összegezhetjük a látottakat, a zöld gyepen elszórt apró épületeket, melyek jobbára lombfûrészelt fabetéttel készültek, és a romantikus építészeti stílus kedves termékei. Közvetlenül szemügyre vehetjük a szökôkutat és a zenepavilont, jobbra a ragadozó madarakat, míg elôttünk a tó közepén a kis sziget, balra a majomház, a távolban a mesterséges várrom, a romantikus bagolyvár, mely összekapcsolja a múltat és a jelent. Ez az egyetlen épület, amely ha nem is eredeti helyén, de megmaradt a múltból. A többi épületet lebontották. Az angol mintára készült kert szabálytalan, kanyargós útjai rokonságot mutatnak az állatkerti eszme megvalósulásának nehéz körülményeivel, mely „balítéletek, részvétlenség és mostoha körülmények” között a szervezôk kitartásának, szívósságának köszönhetôen jött létre, teremtett értéket. ● 19 BUDAPEST 2007 augusztus Majomház forrás: BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyûjteménye A tervek forrása: Budapest Fôváros Levéltára, Pest város Építô Bizottmánya.
