Budapest, 2007. (30. évfolyam)
8. szám augusztus - Berndt Mihály, Molnár Zsolt: Megkezdődött a kedvezőtlen zajhelyzet kezelése
A stratégiai zajtérkép lehetôséget teremt: – környezeti hatásvizsgálatok részletesebb kidolgozására; – helyi zajhelyzetek bemutatásának kidolgozására (kiegészítô munkával); – bármilyen (akár helyi) jellegû zajforrás okozta terhelés részletes bemutatására (pl. koncert, Sziget-fesztivál stb.); – változtatások hatásainak szemléletes bemutatására a lakosság, döntéshozók számára. További lehetôségek a stratégiai zajtérkép alkalmazásával A stratégiai zajtérkép alapján immár olyan, kellôképp megalapozott zajcsökkentési intézkedési terv készülhet, amely a legjelentôsebb szennyezôkre összpontosít. Folyamatos frissítésével és használatával egyéb fontos intézkedések is jóval könnyebbé válnak. A terheltségi és érintettségi adatok alapján pontosan behatárolhatóvá válnak a zajterhelés szempontjából legkritikusabb helyszínek, és sokkal hatékonyabban használhatók fel a rendelkezésre álló források, mert a környezeti zajterhelés csökkentése a leginkább érintett területeken kezdôdhet meg. A megváltozott és integrált módszerekkel a nyilvánosság számára is közérthetôen mutathatók be a kritikus környezeti zajhelyzetek, és a legkritikusabb problémákat az Európai Unió szintjén lehet megoldani. Távlatban pedig, ha csökken a terhelt területek nagysága és a terheltség mértéke, akkor nemcsak az életminôség javul, hanem esetenként jelentôs értéknövekedés is kimutatható lesz (pl. ingatlanok értékének növekedése miatt). Hozzájárulás a fenntartható várostervezéshez A stratégiai zajtérkép alapvetôen új eszköz, amely egységes, megbízható és összehasonlítható alapot biztosít a fenntartható várostervezéshez. Használata várhatóan hatással lesz a várostervezés minden szakmai elemére, és több területen a környezeti hatásvizsgálatoknál is változás lesz tapasztalható: – Az alapállapot felmérése nem vitatott, már rendelkezésre áll, nem kell sokadszorra is felmérni egy-egy terület alapállapotát. – Nem probléma a hatásterület lehatárolása – a környezeti hatás nemcsak a közvetlen környezetben vizsgálható, hanem annál jóval nagyobb (tetszôleges) kiterjedésre is, jelentôsebb költségnövekedés nélkül. – A vizsgálatok új elemeként a hatás bemutatása nemcsak a zajszintek értékeire, hanem a lakossági érintettségre is kiterjedhet (sokszor a zajszint bizonyos helyeken ugyan nô, de az érintettség összességében kedvezôbb is lehet). – Az egymással párhuzamosan, ám egymástól függetlenül futó projektek esetleges egymásra hatását is figyelembe lehet venni. – A lakosság világos, egységes és gyors információkat kaphat a környezeti terhelésekrôl, az adott hatások összefüggéseikben szemlélhetôk, a zaj mérsékléséhez rendelkezésünkre álló eszközrendszer és annak alkalmazhatósága is áttekinthetôvé válik – a lakosság partner lehet (az tud lenni) az intézkedési tervek megalkotásánál. ● 5 BUDAPEST 2007 augusztus
