Budapest, 2007. (30. évfolyam)
7. szám július - Kálmán Attila: Ferenc József - a föld alatt is
kísérni az alkotás folyamatát. A Deák téri lejáróházikó 1:25-ös léptékû modellje, valamint a 20-as pályaszámú királyi kocsi ugyanekkora méretarányú modellje mellett fényképrôl, mûszaki rajzokról ismerhetjük meg a vasúti pályát, annak állomásait és jármûveit. A kocsik néhány eredeti díszítô elemét is elhelyezték a vitrinben, és külön is figyelemre méltó az elsô mechanikus biztosítóberendezés mûködését bemutató vázlat. Az egyedi, lapolt illesztésû, aszimmetrikus sínbôl is látható egy eredeti darab, míg a forgóvázak fejlôdését 1:10-es léptékû modelleken lehet tanulmányozni. A kiállítás következô szakasza a földalatti bôvítésére született elképzeléseket, a vasút üzemi életének változásait követi nyomon napjainkig. Különösen érdekes az 1917-ben született többrészes, csuklós földalattiszerelvény terve. Az 1930-as években végrehajtott mûszaki átalakításokról is ôriznek emléket a tárlat képei és dokumentumai, de a felszabadulás utáni változásokról, a pótkocsis üzemmód bevezetésérôl, de a metróépítéssel kapcsolatos pályakorrekciókról is láthatók adatok. A legújabb korszakot az új földalatti 1:25 arányú modellje mellett a modern biztosítóberendezés, valamint a jármû, a pálya és a felsôvezeték eredeti alkatrészei mellett ugyancsak fotók és más dokumentumok mutatják be. Hasonló képek, tárgyak alapján követhetôk nyomon a földalatti dolgozóinak élet- és munkakörülményei. A múzeum utolsó szakasza a budapesti gyorsvasút-hálózat kialakítására született tervek mellett a már elkészült kelet-nyugati és az észak-déli vonal jellemzô mûszaki megoldásait, építési menetét mutatja be. A metró-motorkocsi modellje, a metrónál alkalmazott sínlekötés módját ismertetô életnagyságú makett s a biztosítóberendezés néhány mûszere, alkatrésze rögzíti a korszerû megoldásokat. A kiállítás utolsó látnivalója a tervezett gyorsvasút-hálózatot bemutató színes, nagyméretû grafikus vonaltérkép. ● Tizenöt éves a BKV Zrt. Városi Tömeg közlekedési Múzeuma A budapesti közlekedési társaság 15 éve nyílt szentendrei gyûjteményében mutatja be a városi közlekedés történetének tárgyi és szellemi emlékeit. A Városi Tömegközlekedési Múzeum névre keresztelt ipartörténeti szakgyûjtemény 1992. július 14-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség elôtt egy 1914-ben épült HÉV-kocsiszínben. A kocsiszínt felújították és átalakították, hogy megfeleljen legújabb rendeltetésének. Az épületben ma öt kiállítóterem és két bemutatócsarnok található, és meghagyták az egykori HÉV kocsiszín eredeti kovácsmûhelyét is. A múzeum Budapest világvárosi rangra emelkedésének, valamint a vidéki nagyvárosok fejlôdésének történetét mutatja be a városi közlekedés szemszögébôl. A tárlatokból a látogatók képet kaphatnak a magyar fôváros közösségi közlekedésének kialakulásáról és fejlôdésérôl, a mai BKV Zrt. jogelôdjeirôl, a vidéki nagyvárosok közlekedésérôl, a közlekedést kiszolgáló infrastruktúráról (pálya- és felsôvezeték-építés, -fenntartás, áramellátási berendezések stb.), továbbá korabeli dokumentumokat és jegyfajtákat is megtekinthetnek. Emellett a gyûjtemény mintegy 60 felújított jármûvel várja a közlekedés iránt érdeklôdôket, akik az ódon jószágok egy részére fel is szállhatnak. A matuzsálemek között szerepel például az idén 120 éves HARASZTI 4-es pályaszámú BHÉV (Budapesti Helyi Érdekû Vasutak) szerelvény, mely 1887-ben készült Grazban. Látható a BLVV (Budapest-Szentlôrinci Helyi Érdekû Vasút) egyik villamos ikerkocsija is, mely a hazai Ganz gyárban épült 1911-ben, továbbá az az 1887-ben készült, 418-as pályaszámú villamos, mely 2001-ben a párizsi magyar évadon illusztrálta a budapesti közösségi közlekedés több mint másfél évszázados történetét. A HÉV- és villamos szerelvények mellett néhány autóbusz, egy 1968-ban készült ZIU-5D trolibusz, számos egykori teherforgalmi jármû és egy nagy terepasztal is hívogat – ez utóbbin a Széll Kálmán (ma Moszkva) tér 1942. évi állapota látható. A megnyitás óta eltelt tizenöt év a folyamatos fejlôdés idôszaka volt. A BKV Zrt. tulajdonában lévô archív fotó- és filmgyûjtemény gondozása és szakszerû kezelése mellett magángyûjteményekbôl is sikerült gyarapítani az állományt. Az épület és a termek fokozatos felújítása mellett a korhûen kiállított jármûállomány is gyarapodott, legutóbb az 1956 óta szolgált UV villamosokkal. Az elmúlt években a múzeum egyre népszerûbbé vált mind a hazai, mind a külföldi látogatók és szakmai csoportok elôtt. Részben emiatt terveznek az idei évben idôszaki kiállításokat, múzeumpedagógiai foglalkozásokat is, valamint gyereksarok kialakítását. Hamarosan megnyitják a múzeumi boltot, ahol városi közlekedési relikviákat és egyéb, közlekedéssel kapcsolatos ajándéktárgyakat vásárolhatnak majd a látogatók. A gyûjtemény megközelíthetô a szentendrei HÉV végállomástól (az állomás külsô kerítése mentén visszafelé 2 perc gyalog) vagy gépkocsival a 11-es úton, Szentendre HÉV és VOLÁN pályaudvar elôtt balra. Cím: 2000 Szentendre, Dózsa György út 3., honlap: www.bkv.hu. Április 1-jétôl október 31-ig, hétfô kivételével a hét minden napján 10-17 óra között várják a látogatókat. A belépôjegy felnôtteknek 230 Ft, gyerekeknek és nyugdíjasoknak 180 Ft. A BKV július 28-án születésnapi rendezvénnyel emlékezik meg az évfordulóról. Ekkor nyit Szentendrén az 1950-es, 1960-as évek budapesti közlekedését bemutató idôszakos kiállítás. 39 BUDAPEST 2007 július
