Budapest, 2007. (30. évfolyam)

1. szám január - Vargha Mihály: Díj-apály

29 BUDAPEST Lázár Antal DLA, Lázár Veronika és Sükösd Zoltán, A&D Stúdió Kft.) ezúttal csak a „fu ­tottak még” kategóriába kerültek be. Mindez jól mutatja a díj egyik nagy problémáját: a korábbi években is csak igen ritkán találtak a bíráló bizottság tagjai elismerésükre érdemes épületeket a külsô körzetekben. Feltûnôen látható mindez az említett könyvhöz (Budapest Építésze­ti Nívódíja 1995–2005, magyar és angol nyelven, dr. Schneller István bevezetôjével) mellékelt térképen, amely azonban kissé rejtélyesre sikerült. Ugyanis csupán szá­mok jelölik a díjazott házakat (idôrendi sorrendben), plusz egy-egy kicsi színes kép, sok esetben részlet, és így csak a kö­tetben visszakeresve azonosíthatók az épületek. Az „új”, semmilyen elôzetes is­merettel nem rendelkezô olvasó számára meglehetôsen nagy feladatot jelent majd kitalálni, hogy mit is rejtenek a rajzok. Visszatérve a területi eloszlás kérdéséhez: összesen 57 díjazott mûbôl 40 esik Budapest belsô körzeteire, azon kívül mindössze 17, s vannak olyan külsô kerületek, melyek­ben egyetlen díjazott alkotás sem volt a 12 év során. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy még csak a város közigazgatási határánál sem kellene megállni – a díjat ki lehetne terjeszteni az agglomerációra. Az utóbbi években egyébként Pest me­gye Önkormányzata meghirdette a saját Építészeti Nívódíját, ami igen dicséretes törekvés, de erre még kisebb figyelem jut, a szakmai körök nyilvánosságát sem tudják vele maradéktalanul elérni. Ezért megfon­tolandó, hogy a Budapest Építészeti Nívó­díja pályázatot nem lehetne-e kiterjeszteni a régióra, sôt tovább gördítve az ötletet, meg­felelô elôkészítéssel majdan társítani az or­szágos Pro Architectura díjjal – vagy csupán idôközönként együttmûködni azzal. A fontos díjak megújítása idôközönként feltétlenül szükséges, mert különben gépi­essé válik a meghirdetés/lebonyolítás. A díjazottak ugyan – még ha elcsépelt is a díj – örömmel fogadják a kitüntetés tényét, de ennél sokkal fontosabb, hogy széles körben ismertté váljanak alkotóikkal egyetemben azok az épületek, melyek igazi építészeti értéket képviselnek. Hiszen eleve ezzel a céllal történt az elismerés eme formái­nak rendszeresítése. És meg kell találni a szakmán kívüli közönséget is a pályázatok eredményeivel, s tanulságaival, feltétlenül élôbb kapcsolat kell például az elektroni­kus médiával, a rádióval és a televízióval. Meg persze a nyomtatott sajtóval. A BU­DAPEST ebben a fordulóban is megpró­bált megfelelni ennek az igénynek. ● II. Rákóczi Ferenc Gimnázium Futó utca 15-19. Hotel a Kálmán utcában

Next

/
Thumbnails
Contents