Budapest, 2007. (30. évfolyam)
7. szám július - Kálmán Attila: Lélegzetfelvétel az űrből
nôtt a biológiai aktivitás, ami vélhetôen a gyomnövényzettel tarkított zöldfelület növekedésébôl fakad. Óbudán, a Kaszásdûlô és a Filatori-gát térségében is jól látható a negatív változás, az újabb, jellemzôen gazdasági célú ingatlanfejlesztések okozta zöldfelület-csökkenés. Ezzel szemben viszont a védôfásításnak köszönhetôen is nôtt a növényzet biológiai aktivitása a Kaszásdûlôi lakótelepen, a Gyógyszergyár utcai lakóterületen. Ugyanez figyelhetô meg a távfûtô mûvek telephelyén, valamint a Kazal utca és a Szentendrei út közötti gyepterületen is. Mindez azt jelenti, hogy ezeken a helyeken az alig-alig gondozott zöldfelületek is képesek voltak a regenerálódásra, a kismértékû fejlôdésre. A budapesti zónák közül az elôvárosi messze a legnagyobb kiterjedésû, 291 négyzetkilométeres területe háromszorosa az átmeneti, és mintegy tízszerese a belsô zónáénak. Az átmeneti zónához hasonlóan félkaréj-alakú. Legnagyobb, 231 négyzetkilométeres része a pesti oldalon Budapest közigazgatási területének külsô pereme. A terület biológiailag aktív felületeinek nagysága lényegesen meghaladja a két belsô zónáét, és csaknem 11 százalékát borítja erdô. III. kerületi részében a Forrásliget lakópark és a kereskedelmi létesítmények okolhatók a zöld pusztulásáért, jó ellenpéldák viszont a Római-fürdô intézménykertjei és a Pók utcai lakótelep zöldfelületei. A zóna rákosszentmihályi részén is megfigyelhetô a védôfásításoknak köszönhetô, illetve a lakótelepi zöldfelületeken végbemenô növekedés, ám a családi házas területen szinte egyöntetû a zöldfelület csökkenése. Mindez részben a lakóépületek bôvítésével, részben a telken belüli burkolt felületek növekedésével magyarázható. A Rákos-patak menti zöldfolyosó X. és XVII. kerületi részein, a volt mezôgazdasági területeken nôtt a zöldfelület. Másrészt viszont a vízfolyás mentén megvalósult ingatlanfejlesztések itt is tetten érhetôk.. A fôváros Duna-menti zónája a part menti sávok mellett a budapesti szigeteket, valamint a csepeli szigetcsúcsot foglalja magába. Nagysága a belsô zóna után a második legkisebb, csupán 32,5 négyzetkilométer. A 2005-ös állapot alapján a teljesen beépített vagy burkolt területek aránya 18,3 százalék. A zóna legjelentôsebb zöldfelületei között van Újpesten a Palotai-sziget erdôterülete, a Népsziget, az Óbudai-sziget, a Margitsziget közparkjai, a Gellért-hegy északkeleti oldala és a Tabán, valamint délen a Háros-szigeti természetvédelmi terület. A zöldfelület változásait vizsgálva elmondható, hogy a Duna-menti zóna egyensúly-közeli állapotban van, azaz a vizsgált tizenöt év alatt a zöldfelület csökkenése és növekedése nagyjából azonos volt. A zóna északi részén az egykori gázgyár mára rehabilitált területe és a Graphisoftpark is a zöldkörnyezet növelésével járt, utóbbi nem csak a nevében viseli a park megnevezést. Úgy tûnik, az Óbudai-szigeten évente megrendezett zenei fesztivál nem károsítja maradandóan a zöldfelületeket. A Népsziget újpesti részén nôtt, míg az angyalföldi részén – a beépítések miatt – csökkent a zöldfelület. Utóbbi figyelhetô meg a Foka-öböl térségében zajló Marina-parti ingatlanfejlesztés miatt is. A Margitszigeten a Palatinus strandfürdô és a Hajós Alfréd uszoda területén is zöldfogyatkozás történt, vélhetôen a bôvítési, 4 BUDAPEST 2007 július Ugyanez a lágymányosi terület a számítógép olvasatában A Lágymányosi híd környéke a parkosítás dacára még sivár képet mutat
