Budapest, 2007. (30. évfolyam)
6. szám június - :-( Tükörtopik :-)
Boszorka A Teve utcai rendôrház tetszik, és jó, hogy magas. Csak reménykedni tudok benne, hogy hamarosan több ilyen magasat is láthatunk arrafelé. Póli Igen, szerintem is jó lenne egy mini „Défense-negyed” az Árpád híd pesti hídfôjénél. Egy hagyományos városkép (Budapesten az eklektika kora) amúgy jogos védelme nem azt jelenti, hogy e hagyományos városkép beépítési magasságát kiterjesztjük addig, ameddig a szem ellát! A magasházak ugyanis mindenütt a világon egy országhatárokon túl is kisugárzást felmutatni akaró nagyváros vitalitásának, dinamizmusának a jelképei, reklámjai ! akagi Csak ezt is elbaltáztuk, mert a Défense-ben a közlekedést levitték a föld alá, mielôtt még az építkezést elkezdték! Ott vasúti pályaudvar van a föld alatt. Nálunk csak Törökbálint fölé építhetnénk toronyházakat! :)))) Attól egyébként még dinamikus világváros lenne Párizs, hogy ha nem épült volna a Défense. A közlekedés a kiszolgálás és az infrastruktúra magas színvonala dönt! Nézd: milyen ocsmány irodaházakat tervezünk és építünk! Lásd a Kálvin téri üresen tátogó irodaházat! Csak az eléje ültetett pálmák örülnek a nagy üvegfelületrôl visszavert hônek. Póli Részben nálunk is föld alatt van a közlekedés, hiszen az Árpád hídnál ott a metróállomás. Amúgy annyiban valóban már el van baltázva a negyed, hogy az Árpád híd igazán grandiózusan megoldható kapujába építettek két lapostetût a magasságkorlátozás miatt, ahelyett, hogy két 40-50 emeletes irodaházat húztak volna fel ugyanakkora alapterületre, melyek a híd hatalmas vízszintes méreteivel is harmonizálnának − függôleges irányban. incitatus Nem vagyok ab ovo magasházellenes, de az indokaid, hogy valamiféle igazodási kényszer miatt volna szükség rájuk, hogy befektetôk ízlése simítsa másokhoz hasonlóvá a várost, nemigen tetszenek. drdoktor Szerintem meg nem kell magasház. Drága a felépítése, az üzemeltetése, Budapest nem egy mini városállam, ahol nincs elég hely. Baromság, persze szigorúan szvsz. apca Egyetértünk. Nem kell okvetlen majmolni a helyszûke miatt magasépítésre kényszerített városokat. Szerintem sokkal fontosabb az emberléptékû, lakható környezet. Néma hideg-rideg üveg-felhôkarcolók. Póli Az igaz, hogy Budapest nem egy mini városállam, ahol nincs elég hely, de Párizs, London, Moszkva, München, Bécs, Varsó stb. sem az. Mégis épülnek magasházak. Ja, a SOTE vagy a Nyugdíjfolyósító toronyháza ma nem épülhetne meg. Írjátok: emberléptékû épületek kellenek. Meg tudja valaki mondani, mi az „ember léptéke” ? A kölni Dóm vagy a gizai piramisok például már nem azok ? De akkor miért csodáljuk ôket baromira ?! :) apca Egyikben sem élünk. Odamegyünk, bámészkodunk, csodálkozunk. Azután hazamegyünk. A városban viszont laknánk. Csokis Mondjuk egy irodanegyedben nem is kell se lakni, se élni. Az kívülrôl nézve lehet öncélúan jópofa, belülrôl meg praktikus. Egy Le Corbusier-féle városban már nagyobb gond, hogy csak terepasztalon, és repülôrôl mutat jól, mindenhonnan máshonnan látszik, hogy falanszter. Póli Persze a bazilikában sem élünk, körülöttük élünk ill. élnénk, ha lennének itt ilyenek. És miért ne lennének, ha Münchenben, Frankfurtban, Bécsben, Varsóban stb. vannak? Idegen a magyar szellemtôl, hogy megépüljön néhány XXI. századi „Bazilika”? Vagy miért??? A világ a versenyrôl is szól. Országok versenyérôl is, városok versenyérôl is. Miért maradjunk le önként?! Miért mondjunk le önként olyasmirôl, ami növeli egy nagyváros vonzerejét, propagálja dinamizmusát, alkotóerejét, gazdagságát??? VEE De azért arra nem kértek bizonyítékot, hogy a bécsi Szt. István templomtól pár méterre két évtizede épült modern épületre már ott sem annyira büszkék? Meg a hatvanas években épült óriási betontemplomok sem tudtak gyökeret ereszteni sok nyugati és amerikai városban. Póli Viszont számomra megmagyarázhatatlan, hogy Párizs egyik legôsibb negyedébôl kimartak egy hatalmas téglalap alakú teret, annak közepébe lepottyantottak egy színes vegyipari üzemcsarnokot, és 37 BUDAPEST 2007 június :-( TÜKÖRTOPIK :-) Februárban olvashatták szerkesztôségünk véleményét a lap publicisztikájában a magasházakról. Most a kérdés körül zajló vitából adunk közre néhány passzust, kiegészítve a Magyar Urbanisztikai Társaság állásfoglalásával, amely kitér a kormányzati negyeddel kapcsolatos fenntartásokra is. Az Index már sokszor idézett Budapest Anno fórumából válogattunk néhány hozzászólást (jelezve: a kérdés már a hatvanas években megosztotta az építésztársadalmat; aki kíváncsi a negyven éves gondolatokra, honlapunkon elolvashatja például Granasztói Pál 1970-ben született írását itt: www.budapestfolyoirat.hu/archiv/1970/magashazak.php).
