Budapest, 2007. (30. évfolyam)
5. szám május - Hidvégi Violetta: A fal mellett és a fal mögött
A Wieser Ferenc építômester terve szerint (ÉB 539/1864) téglából és üvegbôl épült, cseréppel fedett mûteremben kényelmesen várakozhatunk. A mesterek kitûnô portrékat készítenek, és éppen mostanában mérsékelték valamelyest valóban erôs áraikat, de még így is drágábban dolgoznak a kollégáiknál, viszont remekeket adnak ki a kezükbôl. Az 1850-es években Borsos festészetét Van Dyck éhez hasonlí tották, mégis hamarosan az ecset mellé a fényképezôgépet is kezébe vette, és egymás mellett ûzte régi és új mûvészetét. Borsos József és Doctor Albert díjakkal elismert társulásáról a sajtó is pozitívan nyilatkozott. 1865-66-ban albumot készítettek az országgyûlés emlékére a közeli képviselôház épületében ülésezô honatyákról, és megörökítették az 1867-es koronázási ünnepségen résztvevô díszmagyarba öltözött lovasokat is. „Az »Országgyülési album«, melyet a tudomány és mûvészeti arany-éremmel kitûntetett hazai fénykép-intézet, a Borsos és Doctor urak fényirdája, az emlékezetessé teendô 1865-diki országgyûlés felsô- és alsóházi tagjainak arcképeibôl állit össze, a legpompásabb diszmûnek van tervezve, a minô csak valaha nálunk e nemben megjelent. E mûteremnek, mely a magyar fôvárosban fenállása óta mindig oly nagy pártolásnak örvend, derék vezetôje Borsos, ki mint jeles arcképezô festész sokáig kedvence volt a magyar fôuri s egy idôben a bécsi elôkelô köröknek is – minden képességét kifejti, hogy a tervezett album méltó, s mûtekintetben is maradandó értékû emléke lehessen országy gyülésünknek. Eddigelé már több arckép készült az album számára, melynek teljes összeállitása annál hamarább várható, minthogy a Borsos és Doctor-féle müterem az országuton, a régi fûvészkertben lévén, s képviselôink minden ülésnapon elhaladnak elôtte, s épen utjokba esvén minden alkalmatlanság s idôbe kerülô, hosszadalmas utcajárás nélkül betérhetnek oda, azon néhány percre, mit learcképezésük igénybe vesz.” – írja a Fôvárosi Lapok 1866. február 9-ki számának 124. oldalán. Lovasok... A rózsaszínû falragaszok a Suhr cirkusz mûsorát hirdetik, így hát fordítsuk figyelmünket, a múlt azon darabjára, amely már eleve ideiglenesnek épült. Suhr Vilmos igazgató 1864 júniu sában kereste meg kérelmével Pest város tanácsát, hogy Bécs után Pesten is felléphessen százhúsz személybôl és nyolcvan nemes lóból álló mûlovar társulatával. A téglalap alaprajzú épület szabadon állt a kert közepén, terveit (ÉB 699/1864) Wie ser Gyula pesti ácsmester készítette 16 ezer forintért. Bejárata a mai Múzeum körútra nézett. A cirkusz udvari szárnyában 64 ló számára volt istálló. A korabeli sajtó rendkívüli figyelemmel kísérte az építkezést, és az elôadásokról is rendszeresen tudósított. Az „ízletesen s célszerûen berendezett” lovarda 1864. december 1-jén nyitotta meg a kapuit a nagyközönség elôtt. Már az elsô hónapokban húszezer forintnyi bevételt hozott, és 1865. április végéig zavartalanul szórakoztatta újra és újra a nagyérdemût. Ha a tömegben megbújva, olcsóbb helyen kívánjuk megtekinteni az elôadást, úgy az emeleten, ha elegánsabb körülmények között, akkor egy földszinti páholyba foglaljunk helyet. Hatszáz gáz-36 BUDAPEST 2007 május Borsos és Doctor fényképészmûterme, Wieser Ferenc, 1864 Suhr Vilmos cirkuszának alaprajza, Wieser Gyula, 1864
