Budapest, 2007. (30. évfolyam)

5. szám május - Rokob Tibor: Vaktáblák a Mexikói úton

22 BUDAPEST 2007 május ÉS MEGHALLJÁK A MAI NAPON A SI­KETEK A KÖNYV SZAVÁT ÉS HOMÁLYBÓL ÉS SÖTÉTSÉGBÔL LÁTNAK A VAKOK SZEMEI Legfelül félkörben hosszabb, egybe­függô szöveg olvasható: VEZETEK VAKOT ISMERETLEN ÉS SZÖVEVÉNYES ÚTON, A SÖTÉTSÉ­GET ELÔTTÜK VILÁGOSSÁGGÁ TE­SZEM A palota kapuját káprázatosan gazdag népies faragással látták el. Középen egy istenfa díszíti, amelynek ágait paradi­csommadarak tépdesik. Készítôje ezt írta sarkaiba: LAJTA BÉLA ÉPÍTÔ RAJZAI UTÁN CSINÁLTA / MALOMSÓKY JÓ­ZSEF ASZTALOS. A Braille-írás pontjaira emlékeztetô szegecsekbôl kirakott keretek és kacs­karingós virágformák közötti csiszolt üvegablakok Róth Miksa mûhelyében készültek. A két ajtó közötti, fehér és fekete kövekkel kirakott, zárt oszlop­csarnokban még megvannak az eredeti fekete márványtáblák. A jobb oldalin az adományozók neve áll: ALAPÍTOTTÁK EZT AZ INTÉZETET / EMBERBARÁ­TI SZERETETBÔL / SZEME VOLTAM A VAKNAK. A másik oldalon az építés megkezdésének idôponját, és a Pesti Iz­raelita Hitközség elnökeinek nevét örö­kítették meg: Ô FELSÉGE I. FERENC JÓZSEF URALKODÁSA ALATT 1905 OKTÓBER 23-ÁN KEZDETTÉK MEG AZ INTÉZET ÉPÍTÉSÉT A MIKOR KOHNER ZSIGMOND VOLT A PESTI IZRAELITA HITKÖZSÉG ELNÖKE 1908. MÁRCIUS 31-ÉN FEJEZTÉK BE DR. WEINMANN FÜLÖP ELNÖK MÛKÖDÉSE IDEJÉBEN / AZ ÉPÜLET TERVEZÔJE / LEITERS­DORFER BÉLA. E tábla fölül sajnos már hiányzik a régi fényképeken még jól olvasható szöveg: TI MEGÖRVENDEZ­TETTÉTEK AZT, AKI NEM LÁT, ÁLD­JON MEG BENNETEKET, KI MINDEN­KIT LÁT, DE KIT SENKI SEM LÁT. A fôbejárat két oldalán álló örökmécse­sek szépen felújított kovácsoltvas fedelé­nek alsó szegélyén ugyancsak szentírási szövegelemek olvashatóak: ISTEN ADJA A SZEMNEK A LÁTÁST / A VAK GON­DOLATÁT ÉGI ATYJÁRA IRÁNYÍTSA. Naplórészlet, tíz idézettel Több Braille-írással rögzített szöveg is volt eredetileg az épületen s részlete­in, azonban sajnos igen keveset ôrzött meg belôlük emlékezetében az utókor. A kerítés periodikusan ismétlôdô motí­vumai között Lajta tizennégy vakírásos táblát helyezett el. Az 1993. évi részle­ges felújítás elôtt az iskola Dávid Ferenc mûvészettörténészt kérte fel a kerítés eredeti formájának kiderítésére. A szak­ember elmondása szerint a magyar nép kedvelt állataival – galambbal, pávával, juhval, mókussal, nyúllal – ékesített ke­rítés dombormûves vereteinek többségét sikerült is megtalálni és az eredetinek megfelelôen újraalkotni, de a Braille­írásos mondatok eredetijét semmilyen forrásban sem lelték meg. Végül ezért csak négy tábla került vissza a kerítésre. Ezek közül is csak egyet lehe­tett valóban restaurálni, a többit úgy kellett elkészíteni, hogy a századforduló sajtójából származó adatok alapján – amelyek leg­alább egy-egy esetben megjelölték az alko­tót – kiválasztottak egy-egy szövegrészt, s azokat Braille-pontokra áttéve legyárttatták egy lakatosmûhellyel. Így az 1. zsoltárnak, báró Eötvös József végrendeletének, Rákóczi-Bercsényi emlékezetének (az intézmény mai igazgatója, Nádas Pál szerint ez az egyet ­len eredeti) egy-egy részlete és Vörösmarty Szózatának elsô versszaka látható-olvasha­tó most az épület kerítésén. A helyreállítás motorjaként tevékenykedô Nádas szerint annak, hogy a tizennégy táblából csupán nyolcat sikerült rendbe tenni, szöveg pedig fotó: Sebestyén László Jakab Miklós, és egy oldal a perdöntô hitelességû naplóból

Next

/
Thumbnails
Contents