Budapest, 2007. (30. évfolyam)
4. szám április - Buza Péter: Egy cs. és kir. szobafestő
szobafestô üzleti sikerei csúcsán, mesterkarrierje boldog beteljesedésének idején, 1893. január 12-én vette meg a mai Baross utca 34. számú ingatlant Ybl Miklós örökösétôl, Ybl Félix tôl, 29 ezer forintért. Átköltözendô az utca túloldaláról, ahol addig egy kisebb házban lakott és dolgozott, hogy felépítse végre a maga bérpalotáját, amibôl – ahogy bizton remélte, ezer példán kitanulva – megél majd öreg korában. Fantasztikus a karrier, élethosszig tartó reményekre jogosít valóban. Gelléri Mór írja a mesterrôl a magyar ipar jeleseinek életútját feldolgozó biográfiai munkájában: „Az építési iparral együtt fejlôdött a szobafestôipar, melyhez minél szebb, minél díszesebb palotákat és közintézeteket építettek, annál több igényeket fûztek. Scholcz [a mester maga „tz”-vel írta a nevét] Ró bert volt hazánkban az elsô, ki ez ipart a mesterség szûk korlátaiból kiemelve, igazi és elsôrendû mûiparrá fejlesztette. A fôváros számos közintézete, sok kiváló épülete tanuskodik e jeles mûiparosunk kiváló versenyképességérôl és kitûnô izlésérôl.” Tôle tudjuk azt is, hogy Scholtz Róbert 1837-ben Sziléziában született, s hogy atyja szerény állású hivatalnok lévén fiát valamely jó keresettel biztató iparra kívánta kitaníttatni, s ez még ott, Boroszló városában, meg is történt. Tanoncideje végeztével, az 1850-es években, a segéd úr Bécsbe költözik, itt ûzi iparát jó hírû szobafestôk alkalmazottjaként, de „erôs volt benne a vágy és az ösztön, hogy magát szakmájában tökéletesítse.” Rajzakadémiai stúdiumokat folytatott tehát, miközben már bécsi segéd korában is sokat dolgozott Magyarországon. És amikor úgy látta, hogy a fejlôdô Pesten talán megtalálja majd a vágyott önállósághoz szükséges egzisztenciát, 1859-ben ide is költözött. Elsô dolga volt, hogy csapatot szervezzen ambíciózus fiatalemberekbôl, akik aztán az egyre szaporodó megbízásokat rendre és közmegelégedésre teljesítették. Pontosság és szigorúság. A lehetô legtökéletesebb kivitel. Híre ment, hogy sokszor egész termek festését kezdi el újra, ha nem látja megfelelônek az eredményt. Homlokzati sgraffittók a Minta Rajztanoda – ma Képzômûvészeti Egyetem − épületén, az Andrássy úton, a Bakáts téri templom, a várkerti bazárépületek, aztán az Operaház, a turai Schossberger kastély, a Kúria, a Parlament s a Hausz mann keze alatt átépülô királyi palota tartoznak a tekintélyes munkák körébe. 8 BUDAPEST 2007 április
