Budapest, 2007. (30. évfolyam)
3. szám március - Sándor P. Tibor: Franzstadt képben és írásban
eddig soha nem látott gazdagságú, több mint másfélszáz tételes galériáját. A körkép teljessége érdekében elismert mûvészek rejtôzködô alkotásairól, félig-meddig elfeledett mesterek, s ha kellett, kevésbé kvalitásos piktorok mûveirôl is lefújták a port. A képek többségével korábban sem kiállításon, sem reprodukcióban nem találkozhatott a nagyközönség. Sôt, akad olyan festô is, akinek a sorsát is teljes homály fedi. Járó Imré tôl csak 1919-ben készült epreserdei, Gyáli úti akvarelljei és a vagonlakókat megörökítô életképei maradtak ránk, más adat semmi. A legkorábbi ábrázolások az 1820-as évekbôl valók. Láthatjuk a várost dél felôl, a mai Boráros tér alatti Duna-partról, elôtérben a rendezetlen mederfallal, itatóhelyekkel, hajómalmokkal, ló vontatta uszályokkal és olyan, ma már híre-hamva sincs épületekkel, mint a száz évig szolgált tábori kórház. A reformkort idézik az elsô lóversenyek mozgalmas jelenetei is. Idôben a legteljesebben a Kálvin tér arculatváltozásait követhetjük nyomon. A kezdeteket Újházy Ferenc nek az 1850-es állapotokat bemutató festménye érzékelteti: marhacsordát hajtanak a korabeli Heumarkt, szénapiac göröngyös teknôjében a mai villamosmegálló helyén. Nádler Róbert vagy Molnár Jó zsef képein már az Ybl Miklós épületei és a Danubius-kút uralta elegáns tér tárulnak elénk, Szlányi Lajos és Csont Ferenc mûvein pedig a harmincas évek forgalmas nagyvárosi csomópontja. Egész más világba, a középsô Ferencváros iparnegyedébe vezetnek az egykor itt élt Dési Huber István sötét tónusú, markáns vonásokra redukált vásznai. Számos tollrajz, vízfestmény rögzíti a környék három hídjának építés- és rombolástörténetét. További kiragadott példákkal szolgáljanak a mellékelt illusztrációk! A reménybeli olvasók figyelmébe ajánlom még a helytörténeti ismereteket bôkezûen ontó, élvezetes kísérôszöveget. Külön öröm, hogy a könyvet pontos mûtárgylista, életrajzgyûjtemény és irodalomjegyzék zárja. Kevés városrész változik manapság Budapesten olyan viharos gyorsasággal, mint éppen a kilencedik kerület. Talán célszerû lenne a Duna-parti teherpályaudvar helyén emelt új házak minden apartmanjába vagy akár a borjúvásárcsarnokból nemrég kialakított irodaház menedzsereinek íróasztalára is bekészíteni egy-egy példányt az albumból: hadd tudjanak meg az új honfoglalók valamit arról, hová is érkeztek. ● 27 BUDAPEST 2007 március A festôi Ferencváros. Kiállítás a Ferencvárosi Helytörténeti Gyûjteményben (IX. Ráday utca 18. ) Gönczi Ambrus, Várnai Vera, Winkelmayer Zoltán: Festôi Ferencváros. Ráday Könyvesház, 2006. 138 oldal. Ecsôdi Ákos: A budapesti déli vasúti összekötô híd, 1932 Ismeretlen mûvész: Pesti lóverseny, 1830
