Budapest, 2006. (29. évfolyam)

1. szám január - Székely Ilona: Gyalog jár a segítség a műkereskedelem térképén

BUDAPEST 6 jellemzően egy árucsoporthoz kötődik, nehéz helyzetbe kerülhetnek ugyanitt a más profilú üzletek, kakukktojássá válhatnak eredeti környezetükben. „Én a kis üzleteket szeretem... " Itt tulajdonképpen a város városiasságát biztosító kommunikációs közegről van szó. Arról, hogy a polgár, lakóhelye elidegenítő környezetében, keresi a kereskedelem személyességét. A boltok találkozóhelyek is. Egy művészeti galéria aukciós kiállításának vagy válogatott kollekciójának bemutatója társadalmi esemény, gyakran a hasonló érdeklődésűek közösségi aktusa. Személyes kapcsolatra, a szakértő eladó szemének rezzenése, arckifejezése vagy hangsúlya által közvetített információra, a vásárlás közbeni metakommunikációra vágyunk. És ha megkapjuk, meg is fizetjük. Ez az a többlet, amit a kis üzletek személyes kapcsolatok kiépülésére is alkalmas közege nyújthat, és amiért a vevők hajlandók mélyebben nyúlni a zsebükbe. Szaporodnak az üzletutcák Budapesten. A városban több helyen is ott Gyalog jár a segítség a műkereskedelem térképén Székely Ilona Mindegy, melyik kapualjba húzódik az ember. A decemberi eső nagyon hideg. És a hódara is a lépcsőre fagy. János eligazgatja feje alatt a kartondobozt. A fekhely egészen új, talán mosógép volt benne. A rózsaszín paplan viszont átnedvesedett. Mégis jó, ha a fülére húzza. Emberek sietnek el mellette hatalmas szatyrokkal. Idegesnek tűnnek. Talán mélyen a tenyerükbe vág a szatyorfüle. Karácsonyi fények a sötét utcán. Rénszarvas, betlehemi csillag a lámpaoszlopon. János meghúzza az olcsó borosüveget. Valahogy csak túléli az ünnepeket. Nó'i gyűrű. Tizennyolc karátos fehér arany, egy darab fekete Tahiti gyöngyszemmel, tíz darab fekete briliánssal. Kikiáltási ár: százezer forint. Folyik a licit. Senki többet, harmadszor? Kalapács lecsap. Az ékszer már az úré. Jól mutat majd a fa alatt. A pénzt a Máltai Szeretetszolgálat számlájára utalják. Lesz beló'le takaró, gulyásleves, karácsonyi sütemény. A legszegényebbeknek. Budapesten egyre több neves galéria, műkereskedő adja nevét és segítségét jótékonysági aukciók szervezésére, lebonyolítására. December tizedikén a Nagyházi Galériában zajlott nemes szándékból árverés. Ötvösmesterek és nemesfémmel foglalkozó cégek egy tizenkilenc darabból álló tételt ajánlottak fel a Máltai Szeretetszolgálat javára. Nagyházi Csaba és munkatársai jutalékmentesen tették kalapács alá a díszes nyakékeket, fülönfüggőket, ékszerdobozokat, ezüstérmet. A licitre bocsátott értékeknek több mint a fele elkelt. Az elárverezett készlet legdrágább darabja egy pókhálómintás platinafüggelék volt, harminckilenc darab briliánssal, acélsodrony láncon. Félmilliót kértek érte alapáron. Mindenki örült a sikernek. — Van olyan adományozónk, aki névtelen szeretne maradni — avat be a Nagyházi Galéria munkatársa. — Előfordult már, hogy idős néni kopogtatott az ajtón festményekkel a hóna cdatt. Kérte, hogy állítsuk ki a képeket. A vételárat aztán jótékony célú alapítványnak utaltatta. Akadt, aki fél pár fülbevalót hozott. A galéria tulajdonosa nem zárkózik el az ilyen kérésektől. Itt évek óta hagyomány a jótékonykodás. Egyszer egy tisztelendő úr lépett a pulthoz századfordulós gyűrűkkel, ékszerekkel. Egy hívő ajándékait rakosgatta elő zsebeiből. Az árverésen befolyt összeget a plébán ia felújítására fordították. Totka Erzsébet szociális munkásnak valaha régiségboltja volt. Aztán egy nap férjére hagyta a sok csipkét meg szekretert a porcelán kiöntőkkel együtt. A hajléktalan embereken akart segíteni. Az utcán, a Ferencvárosban. 1999 óta dolgozik a Szalmaszál Alapítványnál. A Szalmaszál a Hajléktalanokért Alapítvány és az Új Út Szociális Egyesillet december tizenhetedikén közös jótékonysági műtárgyárverést szervezett a Közép-Európa Egyetem Nyílt Társadalom Archívumának Centrális Galériájában. Százhat kortárs művész ajánlotta fel kétszázharminchárom alkotását. Az első hasonló aukciót 1996-ban szervezték. Hagyomány lett ebből decemberben. Marsó Diana, az ARTE Galéria tulajdonosa a kezdetektől térítésmentesen vezeti az árverést. Kezeli a kalapácsot, s közben szakmai tanácsokkal látja el a szervezőket. A kortárs művészeken kívül az adományozók között akadnak galériák és gyűjtők is. úgyanúgy, mint a vásárlók között. Bálás Eszter, efZámbó István, Haraszty István, drMáriás Béla, Lugossy Mária, Gross Arnold, Karátson Gábor, Bálind István, Jávor Piroska, Bozsoky Agnes. Csak néhány név a kisplasztikák, olajfestmények és grafikák alkotói közül. A Hollandiából hazatért Bozsoky Ágnes kültéri szobrokat ajánlott fel. Az egyiket hamar el is vitték. Az aukció tiszta bevétele meghaladta a kétmillió forintot. Az összeg egy részét hajléktalan családok gyermekeinek nyaraltatására fordítja az alapítvány. A maradékból tisztasági csomagot vesznek a kórházban ápolt hajléktalan betegeknek. - Ha az utcáról kerül be a beteg, akkor nincsen papucsa, törülközője, pohara, kanala, zsebkendője. És a látogatás is lelki szükséglet - néz a szemembe komolyan Totka Erzsébet, a karácsonyi aukció egyik fő szervezője. - Tavaly a hajléktalanok nappali melegedőjére gyűjtöttünk. Meg is kaptunk egy romos kocsmát a kilencedik kerületben. Mikor kész lett, meghívtuk a művészeket is. Együtt ünnepeltünk. A szervezők szerint a jótékonysági aukciók egyre népszerűbbek. Aki akar, így is segíthet.